A nanotechnológia gyűjtőnév az alkalmazott tudomány és technika széles területeit fedi le. Ezek legfőbb közös vonása az anyag tulajdonságainak meghatározása, illetve eszközök készítése 100 nanométernél kisebb léptékben. E multidiszciplináris területen olyan tudományágak működnek együtt, mint a kolloid-kémia, a félvezető-fizika, vagy a szupramolekuláris-kémia. A kutatások várható eredményeiről sokan elmélkednek.
Geoffrey Hunt and Michael Mehta (2006), Nanotechnology: Risk, Ethics and Law. London: Earthscan Books.
Hari Singh Nalwa (2004), Encyclopedia of Nanoscience and Nanotechnology (10-Volume Set), American Scientific Publishers. ISBN 1-58883-001-2
Michael Rieth and Wolfram Schommers (2006), Handbook of Theoretical and Computational Nanotechnology (10-Volume Set), American Scientific Publishers. ISBN 1-58883-042-X
David M. Berube 2006. Nano-hype: The Truth Behind the Nanotechnology Buzz. Prometheus Books. ISBN 1-59102-351-3
Daniel J. Shanefield (1996). Organic Additives And Ceramic Processing. Kluwer Academic Publishers. ISBN 0-7923-9765-7.
Akhlesh Lakhtakia (ed) (2004). The Handbook of Nanotechnology. Nanometer Structures: Theory, Modeling, and Simulation. SPIE Press, Bellingham, WA, USA. ISBN 0-8194-5186-X.
Fei Wang & Akhlesh Lakhtakia (eds) (2006). Selected Papers on Nanotechnology – Theory & Modeling (Milestone Volume 182). SPIE Press, Bellingham, WA, USA. ISBN 0-8194-6354-X.
Roger Smith, Nanotechnology: A Brief Technology Analysis, CTOnet.org, 2004. [1]