|
Article on other languages:
|
Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium (aequa+nox)) nevezzük azt a két napot, amikor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart. A tavaszi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a föld mozgásának eltérései miatt) ez a csillagászati tavasz kezdete egyben. Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi. Az őszi napéjegyenlőség napja – és egyben a csillagászati ősz kezdete – szeptember 22. (illetve szeptember 23.). Lásd mégKülső hivatkozás
|
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.