Article on other languages:
- New_York_Stad
- نيويورك_(مدينة)
- Nueba_York
- New_York
- Nueva_York
- New_York_City
- Bandar_raya_New_York
- নিউ_ইয়র্ক
- New_York
- Нью-Йорк
- Горад_Нью-Йорк
- ནེའུ་ཡོར་ཀ
- New_York_City
- New_York
- Ню_Йорк
- Nova_York
- Dakbayan_sa_New_York
- New_York
- Dinas_Efrog_Newydd
- New_York
- Nei_Yarrick_Schtadt
- New_York_City
- New_York
- Νέα_Υόρκη
- New_York_City
- Nueva_York
- Novjorko
- New_York
- نیویورک
- New_York_City
- New_York
- Nua-Eabhrac_(cathair)
- York_Noa_(balley)
- Eabhraig_Nuadh_(baile)
- Nova_York_-_New_York
- 뉴욕_시
- न्यूयॉर्क_शहर
- New_York,_New_York
- New_York
- New_York_(citate)
- Tchiaq_York_Iniqpak
- Нью-Йорк
- New_York-borg
- New_York
- ניו_יורק
- New_York_Lakanbalen
- ნიუ-იორკი
- Нью-Йорк
- Evrek_Nowydh
- New_York
- Nouyòk
- New_York_City
- Urbs_Novum_Eboracum
- Ņujorka_(pilsēta)
- New_York_City
- Niujorkas
- New_York
- New_York
- Њујорк
- ന്യൂയോര്ക്ക്_നഗരം
- Āltepētl_Yancuīc_York
- New_York_City
- ニューヨーク
- Nova_York
- New_York
- Byen_New_York
- Nouvieau_York
- Nòva_York_(vila)
- New_York
- New_York
- Nowy_Jork
- Nova_Iorque
- New_York
- New_York_(oraş)
- New_York
- Нью-Йорк
- New_York_Ceety
- New_York_City
- Nova_York
- New_York_City,_New_York
- New_York_(mesto)
- New_York
- Nowy_Jork
- Њујорк
- New_York
- New_York
- Lungsod_ng_New_York
- நியூயார்க்_நகரம்
- న్యూయార్క్
- นครนิวยอร์ก
- Thành_phố_New_York
- Ню-Йорк
- New_York
- Нью-Йорк
- نیویارک_شہر
- New_York
- New_York_(zif)
- 纽约市
- ניו_יארק_סיטי
- New_York_City
- 纽约市
- New_York_City
- Nueva_York
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: New York (egyértelműsítő lap).
New York, New York |
|
  |
|
 |
|
| Becenév: „Gotham”, „Nagy Alma” | |
 |
|
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | New York |
| Városrészek | Bronx Brooklyn Manhattan Queens Staten Island |
| Alapítás' | 1625 |
| Polgármester | Michael Bloomberg (Republikánus Párt) |
| Terület (város) | 1 214,4 négyzetkilométer |
| Terület (szárazföld) | 785,6 négyzetkilométer |
| Terület (víz) | 428,8 négyzetkilométer |
| Terület (elővárosokkal együtt) | 17 405 négyzetkilométer |
| Népesség (város) | 8 213 839 fő |
| Népesség (elővárosokkal együtt) | 18 818 536 fő |
| Népsűrűség | 26 720 fő/négyzetkilométer |
| Időzóna | EST (UTC-5) |
| Weboldal: www.nyc.gov | |
New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa[1]. Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján; területe 800 km², lakossága 8 158 000 fő (a New York-i agglomeráció népessége majdnem 19 millió fő).
Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York City-nek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New York-nak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma).
2003. évi bruttó bevétele 488,8 milliárd dollár volt, amivel a városok rangsorában az első helyre került; az USA-tagállamok közül csak ötnek volt nagyobb bevétele, sőt a világ országai közül is csak tizenötnek.
Tartalomjegyzék |
Története
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeket a lenape (más néven delaware) indiánok különböző csoportjai lakták (manahattoes, canarsies és raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. Őt Henry Hudson követte 1609-ben. Hudson expedíciója után, 1626-ban egy holland szőrmekereskedelmi állomás jött létre Manhattan déli csücskén, Új-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) néven (magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták). Ugyanebben az évben történt, hogy Peter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette az algonkinoktól néhány árucikkért. A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekült hugenottáknak.
1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, mely angol kézen is maradt a második angol-holland háborút lezáró bredai egyezmény értelmében (1667). A várost ekkor nevezték át Új Yorkra, az angliai York hercegének, Jakabnak (James) a tiszteletére, aki II. Károly király öccse volt. Miután 1685-ben II. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett.
Az amerikai függetlenségi háborúban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csatában a város jó része leégett és brit megszállás alá került 1783. november 25-éig. Ezen a napon tért vissza George Washington a városba, és vonultak ki az utolsó brit csapatok az Egyesült Államok területéről (Evacuation Day). Április 30-án a Wall Streeten található Federal Hallban zajlott Washington elnöki beiktatása. New York 1790-ig az USA fővárosa volt, itt ülésezett a Kontinentális Kongresszus.
A 19. század folyamán egyre több bevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult. New York állam törvényhozása 1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévő Washington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették az Erie-csatornát (1819), ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok és Kanada agrárvidékei felől. 1835-re, Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa.
Az amerikai polgárháború során (1861-1865), bár az állam az Unióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan a Konföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az 1863-as évben Unió-ellenes lázadást szült, mely 1200 halálos áldozatot követelt.
A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket 1886-tól már a Szabadság-szobor fogadott.
1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet 1883-tól a Brooklyn híd kötött össze a szigettel. 1914-ben Bronxból önálló megye jött létre.
A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt: 1904. június 15-én a General Slocum nevű gőzhajó gyulladt ki az East Riveren, több mint ezer ember – főként német bevándorlók – haltak meg; 1911. március 25-én a Greenwich Village-ben lévő Triangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.
A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az első metrótársaság, az Interborough Rapid Transit 1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az 1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
A II. világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensi Flushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott, rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált. 1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését a Municipal Assistance Corporationre kellett bíznia, melynek elnöke Felix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére (Financial Control Board).
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődő dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.
A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen 2011-re tervezik felépíteni a világ 2. legmagasabb felhőkarcolóját, a Freedom Towert (Szabadság-torony). A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban (évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül).
Fekvése
New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%).
A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.
A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros').
A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, a Battery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
Az USA ezen részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.
Városrészei
 |
| New York öt kerülete:
|
A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.
- Manhattan (New York County, lakossága 1 564 798 fő)
- Bronx (The Bronx) (Bronx County, 1 363 198 fő)
- Brooklyn (Kings County, 2 472 523 fő)
- Queens (Queens County, 2 225 486 fő)
- Staten Island (Richmond County, 459 737 fő)
Közigazgatása
New York önkormányzata New York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagyfokú önállóságot élvez.
A végrehajtó testület feje a polgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.
A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; ha vétót emel, a tanács harminc napig újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához már kétharmados többség szükséges.
Bár New York öt kerülete (boruogh) egyben öt megye (county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt (borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetés beosztásáról dönt, illetve a hivatalával együtt járó bizottsági tisztségeket tölti be.
Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egy polgári jogi és egy büntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben a családjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)
Kultúra
Színházak és előadótermek
A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.
A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.
A leghosszabb ideig műsoron lévő darab Andrew Lloyd Webber Macskák című musicalje volt, amelyet 1982 és 2000 között 7485 alakalommal játszottak a Winter Garden Theaterben.
A koncerteknek, opera-, tánc- vagy más előadásoknak otthont adó intézmények között a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek épületegyüttesében tizenkét társulat működik (például a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett és a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb előadótermek még: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall és a Brooklyni Zeneakadémia.
Múzeumok
New York legismertebb szépművészeti múzeumai a Metropolitan Museum of Art, amely a régebbi korok és a Modern Museum of Art, valamint a Guggenheim Museum, amelyek a 20. század művészetét mutatják be. A természettudományi múzeumok közül a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozzá tartozó Hayden Planetáriummal. Sok kisebb, egy-egy szűkebb területtel foglalkozó gyűjtemény is található a városban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kultúrákkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervezéssel kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. Az Ötödik sugárút egy mérföldnyi szakaszát az ott lévő számos múzeum miatt Museum Mile-nak nevezik.
Televízió és film
Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikai filmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdiót már a Marx testvérek és W.C. Fields is használta. Napjainkban Los Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.
Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC, CBS, Fox Network és NBC), valamint a Music Televisionnek és az HBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.
Gazdaság
New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt a Hudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával, Bostonnal és Philadelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült az Erie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévő South Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.
Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata a textilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.
New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint a Szabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange, NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations, AMEX – American Stock Exchange, NYMEX – New York Mercantile Exchange, NYBOT New York Board of Trade).
New York a székhelye olyan világszerte ismert cégeknek is, mint például Avon, Estée Lauder, Pfizer, Reuters, Sony Music Entertainment, Time Warner. (Teljesebb lista az angol Wikipédiában.) Az országban itt található a legtöbb médiacég és kiadóvállalat; a manhattani Madison sugárút az amerikai reklámipar, a Hetedik sugárút pedig a szépségipar központja. A Fortune magazin 500-as listáján szereplő amerikai cégek közül a legtöbb New York-i.
Demográfia
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | ||
| 1790 | 33 131 | ||
| 1800 | 60 515 | ||
| 1810 | 96 373 | ||
| 1820 | 123 706 | ||
| 1830 | 202 589 | ||
| 1840 | 312 710 | ||
| 1850 | 696 490 | ||
| 1860 | 813 669 | ||
| 1870 | 942 292 | ||
| 1880 | 1 206 299 | ||
| 1890 | 1 515 301 | ||
| 1900 | 3 437 202 | ||
| 1910 | 4 766 883 | ||
| 1920 | 5 620 048 | ||
| 1930 | 6 930 446 | ||
| 1940 | 7 454 995 | ||
| 1950 | 7 891 957 | ||
| 1960 | 7 781 984 | ||
| 1970 | 7 894 862 | ||
| 1980 | 7 071 639 | ||
| 1990 | 7 322 564 | ||
| 2000 | 8 008 288 | ||
| 2007 | 8 274 527 | ||
Az USA Népszámlálási Hivatalának (United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). A népsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).
A népesség összetétele: 44,67% európai, közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afrikai amerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).
New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja a haszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.
A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37.2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.
Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). A létminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.
A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.
A munkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.
Közlekedés
Bővebben: New York City közlekedése Bővebben: New York SubwayTestvérvárosai
Budapest, Magyarország
Jeruzsálem, Izrael
Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság
Kairó, Egyiptom
London, Egyesült Királyság
Madrid, Spanyolország
Peking, Kína
Róma, Olaszország
Santo Domingo, Dominikai Köztársaság
Tokió, Japán
Jegyzetek
- ^ São Paulo és Mexikóváros után
Külső hivatkozások
- nyc.gov (hivatalos oldal)
- New York az angol Wikitravelben
- USA Travel - New York City magyarul
- Térkép (hot-maps.de)
- MTA – New York City Transit (a New York-i közlekedési vállalat)
- nycsubway.org (a New York-i metróról)
- Műholdfelvétel (maps.google.com)
- NYWiki egy wiki rendszerű oldal New Yorkról
- New York @ city-data.com
- New York @ terragalleria.com (fényképek)
- ©New York (fényképek)
- nyc-architecture.com (fényképek és leírások New York építészetéről)
- newyork.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Térképezz! New York interaktív fotótérkép
- New York magyar nyelvű útikalauz
- New York.lap.hu - linkgyűjtemény
- New York képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
| Az Amerikai Egyesült Államok 50 legnépesebb városa | |
|---|---|
|
New York · Los Angeles · Chicago · Houston · Phoenix · Philadelphia · San Antonio · San Diego · Dallas · San José · Detroit · Jacksonville · Indianapolis · San Francisco · Columbus · Austin · Fort Worth · Memphis · Baltimore · Charlotte · El Paso · Milwaukee · Boston · Seattle · Washington · Denver · Louisville · Las Vegas · Nashville · Oklahoma City · Portland · Tucson · Albuquerque · Atlanta · Long Beach · Fresno · Sacramento · Mesa · Kansas City · Cleveland · Virginia Beach · Omaha · Oakland · Miami · Tulsa · Honolulu · Minneapolis · Colorado Springs · Arlington · Wichita |
|
More about New_York: honda new york, bmw new york, toyota new york, nissan new york, i love new york, mercedes benz new york, ford new york, used car new york, food new york,