Norvégia

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Norvég Királyság
Kongeriket Norge
Kongeriket Noreg
Norvégia zászlaja Norvégia címere
zászló címer
Nemzeti mottó:
A király mottója: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért)
1814 Eidsvoll eskü: Enig og tro til Dovre faller
(Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik)
Himnusz: Ja, vi elsker dette landet
Norvégia fekvése
Főváros Oslo
é. sz. 59° 56′ k. h. 10° 41′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király V. Harald
 - Miniszterelnök Jens Stoltenberg


Hivatalos nyelv norvég (bokmål és nynorsk) [1]
Terület  
 - Összes 385 199[2] km² (60.)
 - Víz (%) 6,0
Népesség  
 - 2007. januári évi becslés 4 681 100[3]  (114.)
 - Népsűrűség 14 fő/km² (202.)
GDP 2005
 - Összes 296,0 milliárd dollár (42.)
PPP: 195,1 mrd dollár
 - Egy főre jutó 64 193 dollár (2.)
PPP: 42 364 dollár
HDI (2005) 0,968 (2.) – magas
Pénznem norvég korona (NOK)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .no
Nemzetközi gépkocsijel N
Hívószám +47
térkép szerkesztése

Norvégia, vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégül Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres. A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királynő földre is, ahol a Troll nevű állandó kutatóállomás működik.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Bővebben: Norvégia földrajza
Jellemző norvég táj faluval

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják.

Norvégia földrajzi régiói
Nord-Norge | Østlandet | Sørlandet | Trøndelag | Vestlandet

Népesség

Általános adatok

Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Legnépesebb települések

Bővebben: Norvégia városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség összetétele: norvégok 92.7%, svédek 0.7%, dánok 0.6%, a volt Jugoszláviából 0.5%, Nagy-Britanniából 0.3%, amerikaiak 0.2%, németek 0.2%, irakiak 0.2%, pakisztániak 0.2%, szomáliaiak 0.1%, finnek 0.1%, irániak 0.1%, egyéb 3.7%, számik (lappok) 20 000 fő.

A lakosság 86%-a a Norvég Evangélikus Egyházhoz tartozik.

Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Történelem

A királyi palota Oslóban

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszűntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Much, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Hakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.

Államszervezet

Alkotmány, államforma

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. A király jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok

  • Norvég Munkáspárt – szociáldemokrata
  • Konzervatív Párt
  • Szocialista Baloldali Párt
  • Centrumpárt
  • Keresztény Néppárt
  • Liberális Párt
  • Haladó Párt – jobboldali
  • Zöld Környezetvédő Párt

Védelmi rendszer

Bővebben: Norvégia hadereje
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatás

Norvégia politikai térképe

Norvégiát a következő 19 megyére (fylke) osztották:

Megye Székhely
Akershus megye Oslo
Aust-Agder megye Arendal
Buskerud megye Drammen
Finnmark megye Vadsø
Hedmark megye Hamar
Hordaland megye Bergen
Møre og Romsdal megye Molde
Nord-Trøndelag megye Steinkjer
Nordland megye Bodø
Oppland megye Lillehammer
Oslo megye Oslo
Rogaland megye Stavanger
Sogn og Fjordane megye Leikanger
Sør-Trøndelag megye Trondheim
Telemark megye Skien
Troms megye Tromsø
Vest-Agder megye Kristiansand
Vestfold megye Tønsberg
Østfold megye Sarpsborg

Lásd még:

Közlekedés

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Az export és az import alakulása a GDP %-ában.

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.

Kultúra

Fából készült templon Borgundban

Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Filmművészet
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Hagyományok

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – „az élet vize”. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.

Gasztronómia

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Sport

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Az egyik legismertebb futball klub az Rosenborg BK, többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

Érdekesség

Norvégia partvonala hosszabb, mint az Egyesült Államoké, holott az USA 27-szer akkora.[forrás?]

Források

  1. ^ 6 községben a számi és 1 községben a finn is használható hivatalos ügyekben
  2. ^ Svalbarddal és Jan Mayennel együtt
  3. ^ 02.01.10 Population, Statistisk Sentralbyrå (letöltve: 2007.03.28.)

Irodalom

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Külső hivatkozások

A Nærøyfjord
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.
Európai országok
   Dél-Európa
   Délkelet-Európa
   Észak-Európa
Dánia1,2 · Észtország1 · Finnország1 · Izland · Lettország1 · Litvánia1 · Norvégia2 · Svédország1
   Kelet-Európa
   Közép-Európa
   Nyugat-Európa
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Görögországgal a neve miatt vitában van
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)


 
Északi Tanács

Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Norv%C3%A9gia”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.