Article on other languages:
- Greylag_Goose
- Сива_гъска
- Husa_velká
- Gŵydd_Wyllt
- Grågås
- Graugans
- Griza_ansero
- Anser_anser
- Hallhani
- Merihanhi
- Oie_cendrée
- Skiere_Goes
- Ganso_bravo
- ग्रेलैग_हंस
- Grágæs
- Anser_anser
- ハイイロガン
- Pilkoji_žąsis
- Grauwe_gans
- Grågås
- Gęś_gęgawa
- Ganso-bravo
- Серый_гусь
- Ránesčuonjá
- Hus_divá
- Grågås
- Boz_kaz
- Сіра_гуска
- 灰雁
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Nyári lúd | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Anser anser |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimedia Commons tartalmaz |
.jpg)
A nyári lúd (Anser anser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Háziasított alfaja a házilúd (Anser anser domestica).
Tartalomjegyzék |
Elterjedése
Európában sokfelé költ, azonban elterjedési területe több, egymástól elszigetelt foltból áll, ellenben Ázsiában areája Kínáig összefüggő. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. A vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket kedveli. Magyarországon a tavak és mocsarak nádasaiban, gyékényeseiben költ. Fontosabb fészkelőterületei a Hortobágy, a Kis-Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó, valamint a kiterjedtebb halastórendszerek. Fészkei környékén igényli a háborítatlanságot, ilyen helyeken akár laza telepekben is megtelepedhet.
Alfajai
- Anser anser anser – nyugat-európai alfaj, csőre narancssárga
- Anser anser rubrirostris – kelet-európai alfaj, csőre rózsaszínű
A különféle színváltozatú házilúd (Anser anser domestica) fajták ugyancsak a nyári lúd fajhoz tartozó kultúrformák.
Megjelenése
A legnagyobb termetű európai vadlúd. Hossza 76-89 centiméter, a szárnyfesztávolsága 150-180 centiméteres, testtömege 2,5-4 kilogramm. A tojó kisebb a hímnél. Háta barnásszürke, melle sárgásszürke, gyéren és szabálytalanul feketével foltozva, a farcsík, a has- és farkalja tollai fehérek. A szárny- és farktollak feketésszürkék, száruk végig fehér. A szem világosbarna, a csőr tövén halvány húsvörös, körme viaszsárga, a láb halvány húsvörös.
Faji jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, amely leginkább röptében feltűnő. A többi nálunk előforduló fajtól jól megkülönbözteti vaskos rózsaszín csőre és ugyancsak rózsaszínű lába, ezek repülés közben is jól láthatóak. A nálunk gyakori nagy lilik és vetési lúd lába élénk okkersárga.
Életmódja
Hínárfélékkel, nádhajtásokkal és fűfélékkel táplálkoznak. Ősszel nagy csapatokban járnak rá a kukoricatarlókra, ebben az időszakban szinte kizárólag a betakarításkor szétszóródott kukoricát fogyasztják, akár a hó alól is kikaparják. Később legelik a gabonafélék sarjadó hajtásait és a repcét, amelyre főként januárban járnak rá. Ennek ellenére ritkán okoznak kárt a veteményekben. A gyepeken minden évszakban legelnek.
Vonulásukkor nagy csapatokkban járnak, azok jelegzetes 'V' alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.
Magyarországi állománya lassan, de folyamatosan növekszik, ami a vadászati tilalommal, illetve a fészkelőhelyek hatékony védelmével magyarázható. Állományát az illegális vadászat, valamint a vörös róka rendkívül magas egyedszáma veszélyeztetheti. A szaporodóhelyeken koncentrálódó röpképtelen fiatalokat a felszaporodott rókák alaposan megtizedelik.
Szaporodása
Növényi anyagokból készült fészkét a talajra rakja, nádasok, mocsarak közelében. A fészekalja (3)5-6(7) tojásból áll, melyen 27-28 napig költenek, a fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, de még 50-60 napig a szülők vezetik őket. Az utódgondozásban mindkét madár szerepet vállal. Nem ritka, hogy a nyári ludak egymás fészkébe belecsempésznek tojásokat és ugyancsak gyakran előfordul, hogy örökbefogadják más családok fiókáit. Emiatt olykor extrém nagy számú fiókát (20-30 vagy több) vezető párok is megfigyelhetőek.
|
|
Vonulása
Európai elterjedési területének különálló populációi más és más úton vonulnak és eltérő helyeken telelnek. Az izlandi és skóciai állomány a Brit-szigeteken telel, a Norvégia partmenti részén, Dél-Svédországban és az Északi-tenger menti országokban költők az atlanti partok mentén vonulnak Spanyolországba és Észak-Afrikába. A Dél-Finn, Balti, Lengyel, Cseh és Osztrák területek populációi a Kárpát-medence érintésével érik el a mediterren régiót, eljutnak Algériáig, Tunéziáig (Ichkeul-tó). A Fekete-tenger vidéki állomány nagyrészt helyben maradó. Enyhe teleken a kárpát-medencei állomány helyben marad. Itt gyülekeznek a csehországi halastavakon fészkelők is. A skandináv állományból csak kevés madár jut el hozzánk, viszont a lengyelországi fészkelők egyik alternatív vonulási útvonala érinti a hazai vizel élőhelyeket, elsősorban a Fertő tavat. Kemény teleken a nálunk fészkelők Olaszországig, Spanyolországig sőt Észak-Afrikáig (Algéria, Tunézia) eljutnak.
Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft. Bár a szomszédos országokban vadászható faj, idehaza nem lőhető.
Forrás
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008.11.07.)
Külső hivatkozás