Oklahoma

Article on other languages:

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.
Oklahoma állam
Oklahoma zászlaja Oklahoma címere
(Oklahoma zászlaja) (Oklahoma címere)
Az állam beceneve: Sooner State
Oklahoma elhelyezkedése
Az USA tagállamai
Fővárosa

Oklahoma City
Legnagyobb város

Oklahoma City
Kormányzó

Brad Henry (D)
Hivatalos nyelv

nincs
Terület

  – összesen
  – szárazföld
  – víz
  – víz %

 Terület szerint 20.

181 196 km²
178 023 km²
3 173 km²
1,8%
Népesség

  – 2000. évi adatok

 Népesség szerint 27.

3 450 654 fő
Népsűrűség

  – 2000. évi adatok

 Népsűrűség szerint 35.

19,4 fő/km²
Felvétel az unióba

  – sorrendben
  – dátuma

46.
1907. november 16.
Időzóna CST: UTC-6/-5
Mountain: UTC-7/-6 (town of Kenton)
Szélesség 94°29'Ny – 103°Ny
Hosszúság 33°35'É – 37°É
K-NY-i kiterjedés

É-D-i kiterjedés
Domborzat
  – legmagasabb
  – átlagosan
  – legalacsonyabb

 355 km

645 km
 
Black Mesa Mountain 1516 m
395 m
Little River 88 m
Postai rövidítés OK
ISO 3166-2 US-OK
Weblap www.state.ok.us

Oklahoma (ejtsd: oʊkləˈhoʊmə)[1] az Egyesült Államok középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint Középnyugati államra (Midwest). A 2007. évi felmérések szerint lakóinak száma 3 617 316 fő volt[2], területe pedig 177,847 km²[3]. Oklahoma a 28. legnépesebb állam, s területi nagyságát tekintve a 20. Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek[4]. Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma 46-ként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City.

Tartalomjegyzék

Történet

A határ megnyitása fehér telepesek előtt

Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén,[5] de állandó településeket csak időszámíts előtt 850-1450 között hoztak létre. Mesterségtes dombokat tártak fel közel Arkansas határához.[6][7] 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen,[8] de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre.[9] és francia terület maradt eg♪szen 1803-ig, amikor a francia terrotoriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.[8]

Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén.

Az őslakossság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években[10] Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az Indián-kitelepítési Határozat ezt a területet jelölték ki indián territoriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állitott fel az Indián kapcsolattartási törvényekben (Indian Intercourse Act)[8] Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban[11] but by 1890, more than 30 tribes had been allocated federal land.[12]

Az 1866 és 1899 közötti időszakban[8] a Texasi marha farmok igyekeztek kielégiteni a keleti várások élelmiszer igényét és a vasutvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállitást. Útvonalakat hoztak létre a marha csordáknak és a marha farmok vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territorium területén.[8] 1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken.[13] A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territoriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887), amelyben a különböző törzsek tulajdonában lévő földeketből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magán farmok létrehozázára ösztökélte, de emelett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földeknek a felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívűl a vasútépítő társaságok és vásároltak fel földet. [14]

1889. április 12-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak.[15] Azokat, akik megszegvén a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalkni elnevezték "sooner"-oknak, és igy kapta az állam a "Sooner State" becenevet.[16] Hamarosan megszerveztéka kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszini fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kisérlet ugyan kudarcot vallot, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s 46.-ként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.[17]

A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.[18]

1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt inditott a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Okalhoma) között már meglévő útvonalat használta fel tervezihez.[19]

A 20. század eleján a Jim Crow törvény és a Ku Klux Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afro-amerikai közösség élt.[20] 1921-ben Tulsa a "Race Riot" szinhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi blokk házat szétromboltak, 1,8 millió dollár ingatlan kár keletkezett, kb. 300 ember halt meg.[21] Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.[22]

A Por vihar farmerok ezrét tette tönkre a 1930-as években.

Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az u.n. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új Mexikó és északnyugat Oklahoma államokban hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerok ezrei mentek tönke, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni.[23] 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszitéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.[24][25]

Oklahoma City bomba robbantás után.

1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 ember megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholas-t 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.[26]


Földrajza

Az állam üdvözlő táblája

Oklahoma a 20. legnagyobb állam, területe 181 035 km² szárazfölfd és3 188 km² víz.[27] A hat állam egyike amely a Frontier Strip-en helyezkedik el, és egy része a Great Plains, amely a 48 szélességi fok földrajzi közepéhez fekszik közel. Határai keleten Arkansas és Missouri, északon Kansas, északnyugaton Colorado, távolabb nyugaton Új-Mexikó, és délen valamint közel-nyugaton Texas.

Topográfia

Oklahoma a Great Plains és az Ozark Plateau között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál,[28] s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé.[29][30] A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m a tengerszínt felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távola a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszínt feletti magassága 88  m.[31]

Wichita Kanyon

Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita Mountains, a Arbuckle Mountains, a Wichita Mountains, és az Ozark Mountains.[29]

Az Egyesült Államok belső magasföl régiója, melybe beletartozik az Ozark és az Ouachita hegységet, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között.[32] Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m.[33]

Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van a Nemzet legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.[33]

Ouachita Mountains, délkelet Oklahoma.

Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg.[25] Külön tárgyalják al állam nyugati felét, melynek három ekológiai területe van, mig a keleti rész nyolc ekológia területet foglal magába.[25]

Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence rendszerhez tartozik, a Red River (forrása: Mississippi) és az Arkansas River (forrása: Arkansas), ezenkívűl még a Lee és Little folyók alkotnak jelentős vízgyűjtő területet.[34] Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföldek, melynek növényzete fűves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van. A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg mint például a Antelope Hills és a Wichita Mountains Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képez a préri és a fákkal borított területek között az and transitional prairie and woodlands cover the [[Central Ollam középső részén. Az Ozark és az Ouachita Mountains keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.[34]

Éghajlat

Villámlás Oklahoma felett.

Oklahoma éghajlata szárazföldi, s esetenként időjárása szélsőséges.[35] Az állam nagy része az u.n. Tornádó átjáró (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg égtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádá keletkezésével párosul. [31] Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente.[36] Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet.[31] Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szuptróp[ikus levegőt hoznak magukkal a Mexikói-öböl felől.[35] A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökkent. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17 °C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14 °C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm.[31] Az egész állam területén előfordulhat 38 °C magas hőmérséklet, vagy −18 °C [35] Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2 cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8 cm havazás.[31]

Oklahoma's legnagyobb városainak hőmérséklete
City Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec
Oklahoma City 8/-3 16/4 21/9 26/14 26/14 30,5/18 33/21 33/21 28,8/16,5 23/10,5 15,5/3,5 10/-1,5
Tulsa 47,7/-3,5 11,5/-0,5 16,5/4,5 22/10 26/15 31/20 34,5/22,5 34/21,5 28,8/17,2 23,3/10,5 15,5/3,8 10/-1,0
Lawton -1/-3,3 13,3/-0,5 18,3/4,4 22,7/9,4 27,7/15 32,2/20 35,5/22,7 35/5,0 30/17,2 24,4/10,5 16,60/3,8 11,5/-1,1
Átlagos magas/alacsony hőmérséklet °C-ban[37][38]

[39]

Gazdaság

Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozó ipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak egy néhány a vírágzó iparágai közűl.[40] A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten. [41] Az állam természetes gáz termelése a második az országban.[42]

Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van,[43] s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.[44]

Oklahoma össznépi termék 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.

Népesség

Népesség különböző években
Év Népesség
1890 258 657
1900 790 391
1910 1 657 155
1920 2 028 283
1930 2 396 040
1940 2 336 434
1950 2 233 351
1960 2 328 284
1970 2 559 229
1980 3 025 290
1990 3 145 585
2000 3 450 654
2007 3 617 316
Oklahoma Population Density Map

A007. évi becslések szerint Oklahoma lakosainak száma 3,617,316.[45] 2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 4.5%, az amerikai 13.1%, az ír 11.8%, angol 9.6%, afro-amerikai 8.1% és őslakosság 11.4%, ebbe beletartozik a cseroki indián 7.9% arányban oszlik meg.[46][47] A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395 219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.[47]

2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű[48], mig nemzeti szinten 12,4% volt.[49] Az állam központi lakossága Linkoln megyében van Spakrs város közelében.[50]

Az egy főre eső átlagos évi kereset 32 210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.[51]

Vallás

  • Protestans – 69%
  • Katolikus – 13%
  • Más vallások – 6%
  • nem közölt – 12%

Híres Oklahomaiak

Városok

Oklahoma City
Tulsa

A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai:

Nevezetességek

Jelképek

Jegyzetek

  1. ^ Oklahoma - Definitions from Dictionary.com. Dictionary.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 10.)
  2. ^ "State Fact Sheets: Oklahoma". Economic Research Service. United States Department of Agriculture (2008-07-02). Retrieved on 2008-07-10.
  3. ^ Oklahoma QuickFacts from the US Census Bureau. State & County QuickFacts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2008. július 10.)
  4. ^ Wright, Muriel (June 1936)./ "Chronicles of Oklahoma". Oklahoma State University. Retrieved on 2007-07-31.
  5. ^ Palino, Valerie: Early Man in North America: The Known to the Unknown. Yale-New Haven Teachers Institute. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  6. ^ The Historic Spiro Mounds. Spiro Area Chamber of Commerce, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  7. ^ Prehistory of Oklahoma. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  8. ^ a b c d e Oklahoma's History. Government of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  9. ^ French and Spanish Explorations. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  10. ^ About North Georgia:Trail of Tears. North Georgia Travel Association. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  11. ^ The West: Indian Territory. PBS, 2006. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  12. ^ 1890 Indian Territory Map. RootsWeb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  13. ^ Map of Cattle Drives in 1881. Lectricbooks. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  14. ^ Hamilton, Robert: United States and Native American Relations. Florida Gulf Coast University. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  15. ^ Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma (DOC). Oklahoma State University, 1999. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  16. ^ Rushes to Statehood. National Cowboy and Western Heritage Museum. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  17. ^ Clem Rogers. Will Rogers Museum Association. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  18. ^ Tulsa Area History. Tulsa County Library. (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  19. ^ The Father of Route 66. University of Virginia. (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  20. ^ The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story. Variety Magazine. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  21. ^ Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 (PDF). Oklahoma Historical Society. (Hozzáférés: 2008. június 10.)
  22. ^ O'Dell, Larry: KU KLUX KLAN. Oklahoma Historical Society. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  23. ^ 1930s Dust Bowl. Cimarron County Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  24. ^ History of the States: Oklahoma, The Sooner State. The History Channel, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 9.)
  25. ^ a b c Oklahoma, All Terrain Vacation. TravelOK. TravelOK.com. (Hozzáférés: 2006. július 15.)
  26. ^ Oklahoma City Tragedy. CNN, 1996. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  27. ^ Land and Water Area of States, 2000. Information Please, 2000. (Hozzáférés: 2006. november 22.)
  28. ^ A Tapestry of Time and Terrain. USGS, 2006. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  29. ^ a b The Geography of Oklahoma. Netstate. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  30. ^ Oklahoma State Map Collection. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  31. ^ a b c d e Arndt, Derek: The Climate of Oklahoma. Oklahoma Climatological Survey. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  32. ^ Managing Upland Forests of the Midsouth. USDA Forest Service. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  33. ^ a b About Oklahoma. TravelOK.com, 2007. (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  34. ^ a b "Oklahoma in Brief" (pdf). State of Oklahoma (2003). Retrieved on 2007-08-04.
  35. ^ a b c Oklahoma's Climate: an Overview (pdf). University of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  36. ^ Tornado Climatology. NOAA National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2006. október 24.)
  37. ^ Oklahoma Weather And Climate. UStravelweather.com, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
  38. ^ Weather Averages: Lawton, Oklahoma. MSN Weather. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  39. ^ Novy, Chris: SPC and its Products. NOAA. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  40. ^ "Oklahoma at a Glance" (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Retrieved on 2007-08-01.
  41. ^ State Fact Sheets: Oklahoma. United States Department of Agriculture. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  42. ^ Oklahoma Rising (pdf). Chesapeake Energy, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  43. ^ Fortune 500: 2006 States. CNN, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  44. ^ An Overview Of Oklahoma's Target Industries. Oklahoma Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  45. ^ "State Fact Sheets: Oklahoma". Economic Research Service. United States Department of Agriculture (2008-07-02). Retrieved on 2008-07-10.
  46. ^ Oklahoma - Selected Social Characteristics. United States Census Bureau, 2005. (Hozzáférés: 2007. augusztus 19.)
  47. ^ a b The American Indian and Alaska Native Population: 2000 (pdf). United States Census Bureau, 2002. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  48. ^ [http://www.fairus.org/site/PageServer?pagename=research_researchd66d Immigration Impact: Oklahoma]. Federation for American Immigration Reform. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  49. ^ National Selected Social Characteristics. U.S. Census Bureau, 2008. december 12. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  50. ^ statecenters. U.S. Census Bureau, 2000. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  51. ^ State Personal Income 2006. United States Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  52. ^ Oklahoma Census Data Center News (pdf). Oklahoma Department of Commerce, 2007. július 1. (Hozzáférés: 2007. július 31.)

Külső hivatkozások

Ez a közigazgatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Tagállamok Alabama | Alaszka | Arizona | Arkansas | Colorado | Connecticut | Delaware | Dél-Dakota | Dél-Karolina | Észak-Dakota | Észak-Karolina | Florida | Georgia | Hawaii | Idaho | Illinois | Indiana | Iowa | Kalifornia | Kansas | Kentucky | Louisiana | Maine | Maryland | Massachusetts | Michigan | Minnesota | Mississippi | Missouri | Montana | Nebraska | Nevada | New Hampshire | New Jersey | New York | Nyugat-Virginia | Ohio | Oklahoma | Oregon | Pennsylvania | Rhode Island | Tennessee | Texas | Új-Mexikó | Utah | Vermont | Virginia | Washington | Wisconsin | Wyoming
Szövetségi kerület Washington, D.C.
Társult államok Északi-Mariana-szigetek | Puerto Rico
Külbirtokok Amerikai Szamoa | Amerikai Virgin-szigetek | Baker-sziget | Guam | Howland-sziget | Jarvis-sziget | Johnston-atoll | Kingman-zátony | Midway-atoll | Navassa-sziget | Palmyra-atoll | Wake-sziget

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Oklahoma”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.