|
Article on other languages:
|
Ország elnevezéssel illetik azt a rendszerint összefüggő földrajzi területet, amelyet a többi ország önálló (szuverén) államnak ismer el. A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
A szó egyéb használata és etimológiájaAz ország kifejezést átvitt értelemben is használják, elsősorban valamilyen elképzelt lények életterének, földterületének, illetve területének megnevezésére (pl. Tündérország). Az ország szó egy különleges használata az élőlények rendszertanában a növények, állatok, gombák országa. A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a -ság képző ritkább -szág változatának hozzátételével (mint jószág), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a mennyország (a 12. század végi Halotti Beszédben münyi uruszág) alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a Újszövetségben szereplő görög eredeti (hé baszileia tón uranón, „az egek királysága”) kifejezés pontos fordítása volt.[1] Lásd mégKülső hivatkozásokJegyzetek
Források
|
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.