Pénzjegy

Numizmatika Terminológia Portál

Valuta Érme, Pénzjegy, Hamisítványok Forgalmi pénznemek Helyi pénzek Bányapénz, Kalákakör, Idő-alapú pénz Fiktív pénzek

Ókori pénzek ógörög, római, bizánci Középkori pénzek Modern pénzek

Magyar pénztörténet

Pénzgyártás Pénztervezés, Tervezők, Pénzverde, Pénzverés, Kézi pénzverés, Gépi pénzverés, Öntés

Exonúmia Bankkártya, Érem, Zseton, Névjegyérem Notafília Pénzjegyek, Bankjegyek, Államjegyek Szkripofília Részvények, Kötvények

A pénzjegy a pénzérme mellett a készpénz egyik megjelenési formája. Szokás papírpénznek is nevezni, de ma már nem csak papírból készülnek pénzjegyek. A pénzérméktől eredetileg leginkább abban tért el, hogy nem rendelkezett inherens értékkel (értékét nem az anyaga hordozta), így – típustól függően – ígéret vagy kényszer tette őket forgalomképessé. A ma forgalomban lévő érmék többsége sem rendelkezik saját értékkel, így ebből a szempontból közelebb állnak a pénzjegyekhez, mint az értékpénzekhez.

Kialakulása

A kínai modell

Az első papírpénzeket Kínában bocsátották ki a X. századtól császári rendeletre. A pénzjegyek forgalmát tehát rendeletileg kényszerítették ki, kötelező volt azokat fizetésnél elfogadni, illetve a fémpénzeket rájuk beváltani. A pénzjegyekkel szembeni fedezetet nem garantálták. A császár gyakran folyamodott a pénzjegykibocsátáshoz kiadásai fedezésére, így a kínai pénzjeggyel együtt megjelent az infláció is. A pénzjegyek valamelyest kényelmesebbé tették a kereskedelmet, de forgalmuk a birodalom területére korlátozódott. Marco Polo hírét vitte Európába a találmánynak, de nem keltett fel érdeklődést. A kínai modellre ma legjobban a kormányzatok által kibocsátott államjegy hasonlít. Ilyenek voltak a magyar korona pénzjegyei vagy a több szocialista országban forgalomba hozott kis címletű pénzjegyek.

A velencei modell

Az európai pénzjegyek Velencében alakultak ki a kereskedelmi váltókból. A váltó ígéret későbbi fizetésre, vagyis a váltó birtokosa a váltót a névértéknek megfelelő értékpénzre tudta váltani. Elfogadása így nem kényszer, hanem bizalom hatására történik. A bizalmat a megfelelő fedezet alapozza meg, mely garantálja, hogy a váltó kibocsátója kellően likvid a követelés kielégítéséhez (vagyis a váltó értékének megfizetéséhez). A modell mai képviselői a jegybankok által kibocsátott bankjegyek. A bankjegyek elfogadottsága sokkal jobb, mint az államjegyeké, ezért a megfelelő fedezetű bankjegyek kedvelt fizetőeszközök a nemzetközi kereskedelemben.

Lásd még

• Pénztörténet/Irodalom
• Pénz
• onlinepénz