Palesztina

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Ez a szócikk a palesztin államról szól. Hasonló címmel lásd még: Palesztina (egyértelműsítő lap).
Palesztin Nemzeti Hatóság
(السلطة الوطنية الفلسطينية)
Palesztina zászlaja Palesztina címere
zászló címer
Himnusz: Palesztin nemzeti himnusz
Palesztina fekvése
Főváros de jure Jeruzsálem
de facto Ramallah
Legnagyobb város Gáza
Államforma köztársaság
 - Államfő Mahmúd Abbász
 - Miniszterelnök Szalám Fajjád
 - Magyarországi Nagykövet Abdel Razek Ahmed


Hivatalos nyelv arab
Terület  
 - Összes  km² (.)
Népesség  
 - évi becslés   (129.)
 - 2007. nov évi népszámlálás 3 761 676 [1]
 - Népsűrűség 369 fő/km²
GDP
 - Összes 5,550 milliárd $
 - Egy főre jutó 1,500 $/fő
HDI ()  (.) – 
Pénznem jordániai dínár (JOD;)
Időzóna (UTC+2)
 - Nyári időszámítás (UTC+3)
Internet TLD .ps
Hívószám +970

██ A palesztin önkormányzat(ok) területe

██ Izraeli fennhatóság

––  Fal vagy kerítés

––  Út

▲   Izraeli kolónia

Palesztina[2] jelenleg 103 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.

1967-es hatnapos háború óta Izrael megszállás alatt tartotta, ám 2005 óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett már a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés.

Tartalomjegyzék

Története

A terület az ókori Egyiptom XIX. dinasztiája idején a Hettita Birodalom, Babilónia és az Egyiptomi birodalom közötti területként többnyire egyiptomi fennhatóság alatt állt, Kánaán országaként utaltak rá. Babiloni szövegekben a Kánaánnak megfelelő szó Kinahhu-nak hangzik, s ez jelentette eredetileg a piros bíbort, amelyet a tengerből halászott bíborcsigából nyertek. Eszerint Kánaán azt jelenti, hogy „Bíbor ország”, ugyanaz, mint a görög Fönícia név.

A kádesi csata után, II. Ramszesz és a hettiták közötti békeszerződés értelmében a határokat kölcsönösen elismerték.

Merenptah fáraó még a tengeri népek ellen sikerrel megvédi a területet (i.e. 1208). Az erről a csatáról szóló leírásban, az Izrael sztélében említik először az Izrael törzset, ez Izrael nevének első korabeli írásos emléke. Az Ószövetségben leírt izraeli honfoglalás az egyiptomi történetírás ismeretében erre a korra tehető, de leírásában valószínűen túldimenzionált, és különbözik az egyiptomi írásos emlékektől.

III. Ramszesz idejében a tengeri népek elsöprik a Hettita Birodalmat, megszerzik a tengerparti területeket, bár a Nílus deltáját és az Egyiptomi birodalmat III. Ramszesz egy elkeseredett csatában megvédi a tengeri népek támadásával szemben (i.e.1174 vagy 1178). A tengeri népek egyike egyiptomi leírásban plst, olvasva „peleset”, héberül pelistim, görögösen philiszteosz, magyarul filiszteus.

Ettől a kortól kezdődött a területért folytatott izraeli-filiszteus háborúskodás. (Megjegyzendő, hogy a mai palesztinok semmilyen kulturális, nyelvi, vallási, vérségi kapcsolatban nem állnak a néhai filiszteusokkal. Az összefüggés csupán az, hogy Palesztinát a filiszteusokról nevezték el, míg a palesztinok Palesztináról nevezték el önmagukat. Lásd még: filiszteusok.)

Hérodotosz a tengerparti és az azon túli területeket is Palesztina néven jegyzi. Hadrianus császár, az utolsó zsidó nemzeti szabadságharc, a Bar-Kochba felkelést levertét követően (i. sz. 135), hogy még a Júdea nevet, és a zsidó királyság emlékét is eltörölje, újra Palesztina néven jegyzi a területet. Al-Quds város (Jeruzsálem) a császár családi nevéről az Aelia Capitolina (isteni Aelius) nevet kapta.[3]

A területet az első ezredforduló illetve a keresztes háborúk korától Szentföldnek is nevezik.

Palesztina 1516-tól az Oszmán birodalom része volt. Az I. világháború és 1947-között angol gyarmat volt. Ekkor indult meg a cionista mozgalom hatására a zsidók szervezett betelepülése (alija). 1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km2 volt, Palesztína területénk 7,04%-a. Közbirtok, vagy a "korona birtoka", amit a mandátumterület kormánya kezelt, a teljes terület 70%-a volt, főleg a Negev-sivatag. A többi volt arabok, keresztények vagy bárki más kezén.

Izrael államot 1947-ben kiáltották ki.

Az 1947-es ENSZ rendezési terv Palesztina régió felosztásáról

██ arab terület

██ izraeli állam

██ Jeruzsálem ENSZ-igazgatás alatt

Az izraeli elválasztó fal Jeruzsálem közelében
  • 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a határozatot Palesztina felszabadításáról. 1977 óta ezen a napon ünneplik a tagállamok a „Palesztin szolidaritás nemzetközi napját”. 1999-ben az ENSZ Közgyűlése javasolta a tagállamoknak, hogy adjanak nagyobb nyilvánosságot ennek a napnak.
  • 1948 május 14-én megalakult Izrael állam.
  • 1948-ban kitör az arab-izraeli háború, palesztin exodus, 711 000 lakos kényszerül elhegyni lakóhelyét, a lakosság 80%-a.
  • 1964-ben megalakul a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ)
  • 1967-ben Izrael a hatnapos háborúban megszállja a Gázai övezetet, a Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet
  • 1970-ben megalakul a Fekete Szeptember terrorszervezet
  • 1973-ban Izrael háborút visel Szíriával és Egyiptommal
  • 1982-ben első libanoni háború (Izrael-Libanon)
  • 1987 kitör az első palesztin Intifáda (felkelés), amely 6 évig tart
  • 1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét
  • 1993-ban Oslói megállapodás
  • 2000-ben második Intifáda kezdete és Camp Davidi tárgyalások
  • 2002-ben Út a békéhez békefolyamat
  • 2005-ben Izrael kiüríti a gázai zsidó telepeket, és kivonul az övezetből
  • 2006-ban második libanoni háború Izrael és a Hezbollah között
  • 2007. június 14-én a Hamász palesztin radikális terrorszervezet fegyveres felkelést hajtott végre a vele rivális Fatah szervezet ellen, és átvették a hatalmat a Gázai övezet felett. Ezt követően, az addig korántsem felhőtlen viszonyok között, ámde egységkormányzásban álló két palesztin frakció között végleges szakítás következett be. Ennek folyamányaként ma két Palesztin önkormányzat van (egyik sem ismeri el a másikat) a szélsőséges Hamász által uralt Gázai övezet, és a mérsékelt Fatah által irányított Ciszjordánia. Lásd még: Fatah–Hamász konfliktus.
  • 2007. november 27-én Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdenek minden vitás kérdésről és 2008 végéig valamiféle megállapodásra jutnak.

Magyar diplomáciai elismertség

A palesztin államot elismerő országok
Ramallah

A Palesztin Felszabadítási Szervezet irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten. A palesztin képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott. 1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Ramallahban.

Gazdaság

A GDP 2005-ben 5550 billió amerikai dollár volt.

A palesztin gazdaságot sújtják az izraeliek személy- és árumozgást korlátozó intézkedései és a természeti erőforrások (pl. víz) izraeli korlátozása, ezért az jobbára segélyekre épül. Az arab országokkal szemben az Európai Unió, az USA és Izrael csak a Fatah szervezetet részesítik támogatásukban, a Hamászt nem. A Gázai övezetben gyakran korlátozzák az üzemanyag, az élelmiszer és egyéb árucikkek behozatalát az izraeli hatóságok, remélve, hogy így a Hamász elveszíti támogatottságát.

A segélyek körül mindig is sok vita folyt, bár mindkét palesztin szervezet igyekszik a blokád alatt élő civileken segíteni és szociális támogatást nyújtani.

Lakosság

Áthaladni szándékozó palesztinok egy izraeli ellenőrzőpontnál

A lakosság száma 3 761 676 fő volt a 2007 novemberi népszámlálás[1] szerint.

Nemzetiségek

Demográfia

  • 0-14 éves 42,4%
  • 15-64 éves 54,2%
  • 65 éves és idősebb 3,4%

Az élveszületések száma: 30,99/1000 főre vetítve.

Vallás

A lakosság 75%-a muzulmán, 17% zsidó, 8%-a keresztény.

A Gázai övezet lakosságának vallási összetétele: 90,1% muzulmán, 0,1% zsidó és 9,8% keresztény.

Települések

Hebron
Betlehem

Lásd még

Jegyzetek

  1. ^ a b Population, Housing and Establishment Census-2007 (angol nyelven) (pdf). Palestinian Central Bureau of Statistics, 2008. február 1. (Hozzáférés: 2008. május 21.)
  2. ^ A „Palesztina” terminussal kapcsolatban a Közel-Keleten terminológiai harc folyik. Lásd: Ivo Samson: Közép-Kelet. A tisztázatlan terminológiától a konkrét konfliktusig
  3. ^ Tanulmányok

Külső hivatkozások

Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Palesztina”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.