Perzsa nyelv

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Perzsa (پارسی , فارسی‎)
Beszélik: Irán, Afganisztán, Tádzsikisztán, környező országok
Terület: Eurázsia
Beszélők száma: 120.000.000
Helyezés a beszélők száma szerint: 12.
Besorolás: Indoeurópai
 indoiráni
  iráni
   nyugati iráni
    délnyugati iráni
     perzsa nyelv
Írás: perzsa ábécé
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv: Irán, Afganisztán
Szabályozza: فرهنگستان زبان و ادب فارسی (Perzsa Nyelvi és Irodalmi Intézet)
Nyelvkódok
ISO 639-1 fa
ISO 639-2 per/fas

A perzsa nyelv (más néven: fárszi/párszi nyelv; perzsául: فارسی‎ vagy پارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik. Megkülönböztetünk óperzsa, középperzsa (pehlevi) és újperzsa nyelvet. A mai modern perzsa valamely középperzsa nyelvjárásból alakult ki, azonban a középperzsa óperzsával való viszonya nem teljesen tisztázott. Az újperzsát Iránban (régebbi neve: Perzsia) közel 70 millióan beszélik. A Kr. u. 7. században bekövetkezett arab hódítás következtében sok arab szó került a nyelvbe. Szintén az újperzsa nyelv területileg elkülönült változatai (nyelvjárásai) a cirill betűkkel írt tádzsik, valamint az Afganisztánban beszélt dari.

A perzsa nyelv az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló, azaz hajlító nyelv, jóllehet, a képzőrendszer révén mutat némi agglutináló jelleget is.

A perzsa nyelv ( fárszi, dari, tádzsik) elterjedése

Tartalomjegyzék

Írás és kiejtés

A mai perzsa általában arab betűkkel, az arab ábécé egy némileg módosított változatát alkalmazva íródik (több betűvel, mint a klasszikus arab, és az ejtés is eltér). Mivel az arab ábécé a rövid magánhangzókat nem jelöli írásban, ezeket véglegesen a mondatbeli összefüggés határozza meg, ami a megértést megnehezíti. Vannak hangzók, melyeket többféle betű is jelölhet. Bár a kiejtésben a rövid-hosszú magánhangzók közötti különbség eltűnt, az írás még mindig ezt tükrözi.

A perzsának létezik latin betűs ábécéje is, amelyet a nemzetközi átírásban használnak, ez a következő betűkből áll: a, â, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, š, t, u, v, x, y, z. A hat magánhangzó (a, â, e, i, o, u) közül az a rövid magyar á-nak, az â a magyar a-hoz közelítő nyílt o-nak felel meg (a klasszikus perzsában hosszú á volt), az e rövid zárt e, az i, o, u pedig ugyanúgy hangzik, mint a magyarban. A mássalhangzók közül a c magyar cs-nek felel meg, a j magyar dzs hangot jelöl, q leginkább a francia „raccsoló” r-hez hasonlítható, csak zöngétlen, az s ejtése magyar sz, a š hangértéke magyar s, míg az x erős magyar h-nak hangzik, mint a ch a Bach, pech szavakban; a többi mássalhangzót ugyanúgy ejtik, mint a magyarban. Ritkán előfordulnak a perzsában hosszú mássalhangzók is, amelyeket hosszan is ejtenek, mint a magyarban vagy az olaszban.

A hangsúly általában az utolsó szótagra esik, mint a franciában. A hangsúlytalan a hangot gyakran gyengébben (elmosódottan) ejtik.

Nyelvtan

Szerkezet

A perzsa nyelv a magyarhoz hasonlóan nem ismer nyelvtani nemet. A törökhöz hasonlóan csak határozatlan névelőt ismer. A melléknevet csak akkor ragozza, ha az a mondat alanya, pl. a fehér ruha, de: a fehérek bepiszkolódtak. A tulajdonságot jelző névmásokat a személyes névmás fejezi ki, pl. az én ruhám.

A perzsa egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a jelzőt a főnévhez tapadó -e (ha a főnév magánhangzóra végződik, akkor -ye) képzővel kapcsolja (ez a modern indoeurópai nyelvekben meglévő birtokos elöljárószónak felel meg, pl. angol of, spanyol de, stb.). Példa: ab „víz”, garm „meleg” → ab-e garm „meleg víz” (szó szerint: „vize a melegnek”).

A többes szám jele a -hâ végződés, a tárgyesetet pedig (csak személyeknél) a -râ rag hozzáadásával képzik: bacce „(a) gyerek” / baccehâ „(a) gyerekek” / baccehârâ „(a) gyerekeket.”

A szórend általában alany–tárgy–határozó(k)–állítmány, a kötetlen köznyelvben azonban teljesen szabad is lehet.

Személyes névmások

A perzsában, akárcsak a magyarban, a személyes névmás elhagyható. Általában egyforma az alanyesetben, tárgyesetben és birtokos esetben. Az egyes szám első személyben használt tárgyeseti man rā néha marā-ra rövidül a beszéd során.

Rendes alakok
Személy Egyes Többes
1. man mā
2. to shomā
3. u ānhā (ha nem emberek),
ishān (csak emberek)

Igék

A perzsa nyelv jellegzetessége, hogy az igéknek két tövük van: a múlt idejű, valamint a jelen idejű tő. A főnévi igenév végződése az -an, amely a múlt idejű tőhöz járul. Például a kardan „csinálni” ige múlt idejű töve kard-, jelen idejű töve kon-.

Az igeragozás megkülönböztet folyamatos, illetve befejezett aspektust, kijelentő módot, kötőmódot és felszólító módot. Jellegzetesség, hogy az ige bizonyos tulajdonságait (aspektus, mód) az eléje tett képzővel (prefixummal) módosíthatják. A klasszikus nyelvben a mi- képző a cselekvés folyamatosságát, míg a be- képző a befejezettséget jelentette, mára azonban az utóbbi a kötőmódot jelzi. A számos indoeurópai nyelvhez hasonlóan sok igeidőt segédigével képeznek. Az igék ragjai – a magyarhoz hasonlóan – minden esetben különbözőek, ezért a személyes névmások használata opcionális. További jellegzetessége, akárcsak a többi indoiráni nyelvben, hogy számos igei kifejezést főnév+segédige szerkezettel képeznek, azaz, míg más nyelvekben sokszor önálló igét használnak az adott cselekvés kifejezésére, a perzsában ezt körülírással fejezik ki. Például: goftogu „beszélgetés” és kardan „csinálni” → goftogu kardan „beszélgetni” („beszélgetést csinálni”).

Példa igeragozásra

  • kardan, „csinálni” (jelen idejű tő: kon-, múlt idejű tő: kard-)
    • jelen idő: mikonam, mikoni, mikonad, mikonim, mikonid, mikonand.
    • múlt idő: kardam, kardi, kard, kardim, kardid, kardand.
  • létige (jelent idejű tő: hast-, múlt idejű tő: bud-)
    • jelen idő: hastam, hasti, (h)ast/e, hastim, hastid, hastand.
    • múlt idő: budam, budi, bud, budim, budid, budand.

A tagadás

A tagadás az ige elé tett na-, a mi- képző előtt ne- („nem, ne”) szócskával történik. Példák:

  • Didam-et. „Láttalak téged” / Na-didam-et. „Nem láttalak téged.”
  • Farsi yad migirim. „Perzsául tanulunk.” / Farsi yad ne-migirim. „Nem tanulunk perzsául.”

Nyelvi példák

Példaszöveg

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából (kiejtés):

„Tamâm-e afrâd-e bašar âzâd be-donyâ miyâyand va az lehâz-e heisiyat-o hoquq bâham barâbarand. Hame dârâ-ye aql-o vejdân mibâšand va bâyad nesbat be-yekdigar bâ ruh-e barâbari raftâr konand.”

(„Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”)

Példa társalgásra

  • Salâm, dust-e man! – Szervusz, barátom!
  • Salâm! Esm-e to ci e? – Szervusz! Mi a neved? (szó szerint: „név-nak/nek-te-mi-van”)
  • Esm-e man Ahmad e. – A nevem Ahmad (szó szerint: „név-nak/nek-én-Ahmad-van”).
  • Esm-e man Marta'st – A nevem Márta (ha a név magánhangzóra végződik, az ast alak használatos, amely összevonódik vele).
  • Ci mikonid? – Mit csináltok?
  • Mâ bâ ham be farsi goftogu mikonim – Perzsául beszélgetünk egymással (szó szerint: „mi-val/vel-egymás-ban/ben-perzsa-beszélgetés-csinálunk”).

Számok

A számok perzsául 1-től 10-ig: 1 yek, 2 do, 3 se, 4 câr, 5 panj, 6 šiš, 7 haft, 8 hašt, 9 noh, 10 dah.

Hangminta

A perzsák népszerű himnusza: Ey Irân!

Ismertebb előadók ezen a nyelven

Nyomtatott forrás

  • A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.

Külső hivatkozások

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia perzsa nyelven készült változatát!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_nyelv”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.