Pethe Ferenc

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Pethe Ferenc
Pethe Ferenc mellszobra az FVM épülete előtt Budapesten
Született Büdszentmihály
1762. március 30.
Elhunyt Szilágysomlyó
1832. február 22.
Foglalkozása újságíró, szerkesztő, mezőgazdasági szakíró
Fontosabb munkái
  • Pallérozott mezei gazdaság. I. darab. Sopron, 1805., II. darab. Pozsony, 1908., III. darab. Pécs. 1814.
  • Mathesis. Bécs, 1812. I-II. köt.

Pethe Ferenc (Büdszentmihály, 1762. március 30.Szilágysomlyó, 1832. február 22.) újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője.

Tartalomjegyzék

Élete, munkássága

1762. március 30-án született Büdszentmihályon, szülei elszegényedett földművesek.

18 éves korában kezdett a Debreceni Református Kollégiumban tanulni. Az iskola elvégzése után a kollégium támogatásával 1788-ban Utrechtbe utazott tanulmányútra, majd a következő 8 évben beutazta egész Nyugat-Európát, ahol a nyomdászságot is kitanulta. Járt többek között Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Poroszországban, de a legtöbb időt Hollandiában töltötte, ahol meg is házasodott.

1796-tól Bécsben az 1794-től kiadott első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vi'sgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója, de 1797-re csődbe ment a lap.

1797-től 1801-ig a keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője.

1801 és 1814 között az Esterházy család szolgálatában állt, illetve különböző területeken földet bérelt és gazdálkodott. Az Esterházyak támogatták szakírói tevékenységét is. Ebben az időszakban jelent meg a Pallérozott mezei gazdaság 3 kötete és a Mathesis 2 kötete.

1814-től Bécsben, 1816-tól Pesten jelentette meg lapját, a Nemzeti Gazdát, de 1818-ban ennek a lapnak a kiadását sem tudta tovább finanszírozni. A lap célja elsősorban a mezei gazdálkodás, ezen belül a belterjesség, a takarmánytermesztés, főként a kukoricatermesztés, a talajművelés és a növényápolás korszerű eredményeinek az elterjesztése volt. A gazdasági válság következtében azonban javaslatai nem találtak kedvező fogadtatásra.

1818-tól újra földet bérelt, gazdálkodott és üzleti vállalkozásokból élt. Többek között a budai Vár alatt is vásárolt területet és ott szőlőt telepített.

1827-ben Kolozsváron megindította az első erdélyi politikai lapot, a Hazai Híradót, amit 1828-tól Erdélyi Híradó címmel jelentetett meg. A tudományos élet fellendítéséért harcolt, társadalmi, gazdasági reformokat sürgetett. 1831 őszén az újságot eladta, ő maga pedig Szilágysomlyóra költözött. Néhány hónappal később, életének 70. évében, 1832. február 22-én itt is halt meg.

Természethistóriájáért elsőnek részesült Marczibányi-díjban.

Művei

  • Ungarische Grammatik. Nach den Grundsatzen Johann Farkas ganz umgearbeitet. Wien, 1798.
  • Pallérozott mezei gazdaság. I. darab. Sopron, 1805., II. darab. Pozsony, 1908., III. darab. Pécs. 1814.
  • Mathesis. Bécs, 1812. I-II. köt.
  • Pestis ragadvány ellen oltalom. Németből magyarra fordította P. F. Bécs, 1814.
  • Természethistória és mesterségtudomány. Bécs, 1815.
  • A földmívelési kímia gyökere egymásból fojó leczkékben. Ánglusból fordította, s jegyzéssel bővítette. Bécs, 1815.
  • Időpróféta vagy időváltozást jövendölő pókok. Pest, 1816.
  • Baromorvos könyv. Kolozsvár, 1827.
  • Budai szöllőm ültetési módja. Kolozsvár, 1827.
  • Európai mértékár. Kolozsvár, 1829-1830.

Emlékezete

Pethe Ferenc mellszobra az FVM árkádja alatt található Budapesten.

Irodalom

  • Rodiczky Jenő: Gazdaíróink Bessenyeije. FÉ. 1874.19-21 sz.
  • Révész Zoltán: A XIX. század első fele magyar mezőgazdasági szakirodalmának üzemtani vonatkozásai és tanulságai. Bp., 1933.
  • A magyar hírlapirodalom első százada. (Összeáll. Dezsényi Béla.) Bp., 1941.
  • Dezsényi Béla: Legrégibb gazdaságpolitikai folyóiratunk. Kárpátmedence, 1941.
  • Dezsényi Béla: Pethe Ferenc "Gazdaságot Tzélzó Újság"-jának néhány problémája. MKsz. 1943.
  • Süle Sándor: Kisszántói Pethe Ferenc (1763-1832). Bp., 1964.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Pethe_Ferenc

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.