Politika

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Politika
Demokrácia
Választások
Politikai pártok
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 augusztusából származik.

A politika a csoporton belüli döntéshozási folyamat. Bár a kifejezést általában a kormányzás kapcsán használják, a politika jellemzően jelen van számos csoportos interakcióban, többek közt üzleti, oktatási vagy vallási intézmények működése során.

A politikatudomány a politikai viselkedést, a politikai hatalom megszerzésének és alkalmazásának módszereit vizsgálja.

A politika kifejezés a ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.

Tartalomjegyzék

A politika néhány alapfogalma

  • Hatalom – ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély hogy valaki saját akaratát az ellenszegülésig keresztülvigye függetlenül attól, hogy min alapul az esély. Mások befolyásolásának képessége, mely történhet a befolyásoltak ellenállásával vagy anélkül
  • Elfogadottság vagy legitimáció – a hatalomgyakorlás egyik jellemzője, mely a hatalom elismert, elfogadott szabályrendszerek és elvek alapján történő megszerzésével és gyakorlásával szerezhető meg.
  • Emberi jogok-Hagyományosan az emberi jogok közé tartozik, hogy nem lehet diszkriminációt alkalmazni a munkavállalásban ,valamint a lakhatásban. Az emberi jogoknak biztosítania kell, hogy az emberekkel tisztességesen bánjanak a hatóságok, a rendőrség és szükségük van bizonyos védelemre azzal szemben is, hogy mások ne diszkriminálhassák őket, például a munkaadók stb. A kisebbségi jogok viszont olyan dolgokhoz kapcsolódnak, mint az önálló kultúra, nyelv, identitás tisztelete.
  • Tekintély – a hatalomgyakorlás elfogadtatása.
  • Szuverenitás – képesség az önálló, külső befolyásoktól mentes politikai döntéshozatalra
  • Állam – A politikai hatalom a beleegyezés és legitimálás oldaláról is szervezett intézményesített hatalom s eben a formájában határolódik el a társadalomtól, mint külön politikai rendszer, mint állam. Egyszerre tekinthető intézménynek amennyiben a hatalmi reláció kifejezője és hordozója és szervezetnek amennyiben intézménykénti funkcionálásához bürokratikus-technikai szervezet igényel.
  • Civil társadalom a társadalom és politikai rendszer modern tagoltságában van azonban a politika szempontjából még egy érdekes mozzanat amely újabban a civil társadalmának reneszánsz fogalmához vezet.
  • Érdek: olyan viszonyrendszer, amelynek egyik oldalán áll az egyén vagy az egyének egy csoportja meghatározott szükségletekkel, hajlamokkal és értékekkel a másik oldalon pedig a társadalmi környezet struktúra, amely sajátos módon támogatja vagy gátolja ezeknek a szükségleteknek hajlamoknak vagy értékeknek a realizálását.
  • Európa-paradigma Az ókortól nagy buktatókkal és ismételt nekilendülésekkel befutott fejlődést szokták így nevezni. Ennek a fejlődésnek van, ugyanis egy egészen sajátos intenzitása, amely a termelési formák és az ehhez kapcsolódó életformák egymásra épülésén alapult, s amely végül is a társadalom és az egyén viszonyának sokoldalú kibontakozását eredményezte.
  • Hatalom és az uralom a politika leglényegesebb tartalmi elemei, csak az állampolgároknak tekintett egyének közreműködésével vagy éppen beleegyezésével ölthetnek szilárdabb formát.
  • Hatalommegosztás: a demokráciában a hatalommegosztás különbözőképpen érvényesül attól függően hogy milyen a politikai berendezkedés konkrét formája, azaz parlamentáris rendszer uralkodik-e vagy elnöki rendszer jellemzi-e a politikai berendezkedést.
  • Horizontális tagoltság: a korosztályok vagy nemek szerveződéséről van szó, mint például a nyugdíjasok mozgalmának vagy a feminista mozgalomnak az esetében. De ehhez a tagozódási típushoz tartoznak a faji etnikai vagy vallási szerveződések is.
  • Ideológia: a modern ember léthelyzetétől kinövő tudati forma. Igaz az ideológia fogalma használatos általában általánosabb értelemben is amikor a tudomány igazságcentrikusságával szembeállítva a hamis vagy illuzórikus tudat általános társadalmi jelenlétre utal s ebben az értelemben az emberiséggel egyidős.
  • Individualizáció: felruházás sajátos egyéni vonásokkal, az egyén v az egyéni jellegzetesség figyelembe vétele.
  • Individualizációs folyamat: az eu-i történelem megkülönböztető sajátosságának számít. Az egyén autonóm viszonyt alakított ki közösségével szemben: azaz képessé vált arra hogy önmagát önálló értékként viszonyítsa közösségéhez.
  • Ipari forradalom: az a történelmi folyamat, mely során a korábbi manufaktúraipart korszerű gyáripar váltja fel.
  • Konfliktus: összeütközés, nézeteltérés, harc, küzdelem.
  • Konfliktuscsoport: Mindazokra a társadalmi csoportkora vonatkozik, amelyek konfliktuspotenciája nagy s ezért a politikában játszott valóságos vagy potenciális szerepük jelentős.
  • Kormányzat: végrehajtó hatalom. Közigazgatási szervezetin keresztül törvényeket készíthet, elő gondoskodik a hozott törvények végrehajtásáról, illetve a parlament két ülése között, intézkedik a társadalom életét érintő kérdésekben v maga, dönt alkotmány, szabta keretek között.
  • Közösség: társadalmi csoport melyet az alkalmi v csupán korlátolt célokra alakult társulásokkal szemben a közös érdekek alapján nagyfokú állandóság az élet számos területére kiterjedő összetartozási tudat és együttműködés többnyire közös eszmék birtoka jellemez.
  • Közvélemény: nem más, mint egy publikum ítélete embertársak magatartásáról tettéről és mulasztásáról, amely öltheti egy falu tapsának a formáját, de jelentheti a politikai közösség együttélésének magasabb szintű megnyilvánulását is.
  • Láthatatlan kéz: a politika egy láthatatlan kéz befolyása alatt áll: a közvetlen v éppen öncélú hatalmi törekvéseket kényszerűen összeköti a hatalom megtartásához szükséges teljesítmény megkerülhetetlen követelményével.
  • Legalitás: egy államjogi rendjére, törvényeire vonatkozik. Legálisnak nevezzük egy személy magatartását v egy társadalmi intézmény működését, ha az megfelel az érvényben lévő törvényeknek.
  • Nyilvánosság: történelmileg a polgársággal összefüggő fogalom, amely a titkos politikacsinálás és magánszféra intimitása mellett mintegy harmadik területként jelenik meg a társadalmi életben.
  • Parlament: törvényhozó hatalom. Egy adott államban létezik egy több tagból álló választott testület, amely megalkotja az alkotmányt és meghozza a törvényeket.
  • Politikai demagógia: különösen nagy válságok esetében fontos a beállítódások karaktere, hiszen ilyenkor támadnak kísérletek demagógiára uszításra ellenségkeresésre és üres ígéretekre, amelyek elsősorban érzelmileg próbálják megragadni a tömegeket. Nem mindegy h a különböző válságok, által érintette rétegek, hogyan reagálnak a politikai demagógiára.
  • Politikai döntés: akkor válik valóban politikává, ha érdekcsoportok lehetőségei között kell mérlegelni, amikor a döntés mindenképpen egyenlőtlenül érinti az érdekelt feleket. Ilyenkor a döntés túllép a magánjog és a tisztán szakmai kompetencia keretén.
  • Politikai kultúra: a politikai rendszer alapjainak egyik szubjektív eleme s magába foglalja mindazokat a véleményeket, beállítottságokat és értékeket, amelyek politikailag relevánsak.
  • Politikai magatartás: minden politikai rendszernek számolnia kell azzal h az állampolgárok viselkedése előzetesen elsajátított és magukévá tett értékeken, az ideológiákon nyugszik. Ezek az értékek és ideológiák határozzák meg a társadalmi egyének politikai magatartását. A politikai magatartás egészen más akkor, amikor a társadalomban rendkívüli állapot van s az állampolgárok akaratlanul is, bekényszerülnek a politikai eseményekbe és egészen más akkor, amikor egy demokratikus államban politikai rendszer normálisan működik.
  • Politikai rendszer: egy az alrendszerek közül. A politikai rendszer elnevezés a különböző rendszerelméleti megközelítésekben azoknak a struktúráknak és szabályoknak vmint ezek funkcióknak és célrendszereinek az összefüggését jelenti, amelyeken belül a hatalmi cselekvés zajlik, s amelyeken belül a hatalmi kérdések eldőlnek.
  • Politikai szocializáció: megkülönböztetett figyelmet kap a társadalom és a mindenkori hatalom részéről. Ebben a folyamatban dől el hogy az egyén milyen viszonyt, alakít ki a politikai rendszerrel. A pártokkal választásokkal, politikai eszmékkel és ideológiákkal szemben s mekkora jártasságra tesz szert a benne, való részvételben. Mindenekelőtt reálfolyamat, amelyen egyének és társadalmi csoportok mennek keresztül, s mint ilyen alapvető jelentőségű egy rendszer működése és legitimitása szempontjából.
  • Racionalizáció: egyszerűsítés ésszerűsítés gazdaságossá tevés.
  • Szekularizáció: vminek a kivétele az egyházi, lelkészi hatáskörből és átadása világi polgári hatáskörbe. Szekuralizációról beszélünk, ha anyagi és szellemi érdekeinket ideológiai elfogultságoktól mentesen vagyunk képesek felmérni.
  • Szociális állam: a modern állam már régen nem pusztán jogállam, hanem szociális állam is. Az állam pedig szociális államként másként viselkedik, mint jogállamként.
  • Társadalmi szervezet: materiálisabb és megfoghatóbb technikai jellegű. Megvannak a megfelelő keretei szerveződési elvei működését szabályozó írott vagy íratlan normái.
  • Uralom : ha van esély rá hogy egy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak.
  • Vertikális tagozódás: egy-egy társadalmi csoport lehetőségeit a csoport státusán alacsonyabb vagy magasabb presztízsű foglalkoztatásán és ezzel kapcsolatos privilégiumai mérjük vmint azon h az így adódó különbségek, miként befolyásolják a politikába való beleszólás lehetőségét.
  • Politikai törésvonalak: olyan embereket (csoportokat) választanak el egymástól, akik különböznek egymástól fő társadalmi jellemzőik szempontjából, mint a foglalkozás, a státusz/osztály, a vallás, az etnikum, a nem.

Politikai rendszerek és ideológiák

Bővebben: Politikai ideológia

Szakpolitikák

Wikinews
Wikihírek egyik portáljához itt egy link:

Irodalom

  • Politikai filozófia. Szöveggyűjtemény (szerk. G. Fodor Gábor) ; Rejtjel Kiadó Kft.2001 Budapest. ISBN 9639149594

Lásd még

Ez a politikával kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Politika”

More about Politika: politika beograd, ilustrovana politika, politika ad, politika co.yu, online politika, ozgur politika yeni, dnevne novine politika, ilustrovana magazine politika, srpska politika,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.