|
Article on other languages:
|
A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat ma a növények (Plantae), az amőbák (Amoebozoa), a chromalvaolata, a rhizaria és az excavata országok valamelyikébe, vagy országba besorolatlan törzsekbe helyezik a modern rendszertanok. Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is. ElnevezésA görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta. A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek. Struktúra és funkcióEgy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön. Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de soha nincsenek szöveteik. Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, másnéven moszatok, a baktériumok közé tartozó kékalgák kivételével. Heterotróf táplálkozású csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, élősködők, szaprofiták stb. Források
|
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.