Article on other languages:
- Proton
- بروتون
- Protón
- Протон
- প্রোটন
- Proton
- Proton
- Protó
- Proton
- Протон
- Proton
- Proton
- Proton
- Πρωτόνιο
- Proton
- Protono
- Protón
- Prooton
- Protoi
- پروتون
- Protoni
- Proton
- Prótón
- Protón
- פרוטון
- प्रोटॉन
- Proton
- Proton
- Proton
- Protono
- Róteind
- Protone
- 陽子
- ಪ್ರೋಟಾನ್
- 양성자
- Proton
- Proton
- Prutún
- Proton
- Protonas
- Protons
- Протон
- പ്രോട്ടോണ്
- Протон
- प्रोटॉन
- Proton
- ပရိုတွန်
- Proton
- Proton_(deeltje)
- Proton
- Proton
- Protone
- Proton
- Proton
- Próton
- Prutun
- Proton
- Протон
- Prutoni
- Proton
- Proton
- Protón
- Proton
- Protoni
- Протон
- Proton
- Proton
- Proton
- Protoni
- நேர்மின்னி
- โปรตอน
- Proton
- Протон
- اولیہ_(جوہر)
- Proton
- Proton
- Àkọ́wá
- 質子
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
Ez a szócikk az elemi részecskéről szól. Hasonló címmel lásd még: Proton rakéta.
A proton az atommag pozitív töltésű részecskéje. Jele: p+. Az atommag protonokból és neutronokból áll, ezeket közös néven nukleonoknak nevezzük. A hidrogén atommagja csupán egy protonból áll.
| Töltés | |
| Nyugalmi tömeg |
1,007 276 466 88(13) u = |
| Nyugalmi energia | |
| Mágneses momentum | 1,410 606 633(58)⋅10-26 J T-1 |
| Spin | 1/2 (fermion) |
| Izospin | 1/2 |
| Kvarkszerkezet | uud (barion) |
| Élettartam | stabil |
A proton kvarkszerkezete
Két u és egy d kvarkból áll (ezek az úgynevezett vegyértékkvarkok), a barionok közé tartozik. Tudjuk, hogy a proton fő jellemzőit ez a három, furcsa tulajdonságú, de legalábbis egyelőre szerkezet nélkülinek tartott (tehát igazán elemi) részecskék, a vegyértékkvarkok határozzák meg.
A vegyértékkvarkokon kívül vannak még a protonban a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő gluonok valamint további, rövid élettartalmú kvarkok. Utóbbiak a proton bizonyos tulajdonságainak kialakításában fontosak, másokban viszont elhanyagolható szerephez jutnak. A proton tömege például jóval nagyobb, mint a vegyértékkvarkok össztömege, meglepő módon a proton spinje és mágneses momentuma pontosan kijön a standard modell szerint, ha csak a vegyértékkvarkokat vesszük figyelembe.
Története
A protont 1918-ban Ernest Rutherford fedezte fel. A nitrogén gáz vizsgálatakor észrevette, hogy amikor alfa-részecske csapódott a gázba, akkor a szcintillátor hidrogént jelzett. Kimutatta, hogy az csak a nitrogénből jöhet, tehát a nitrogénnek tartalmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. A protont a görög első (protos) szóról nevezte el. (1932-ig nem volt ismert a neutron, és az atommag szerkezete sem. A protont még sokáig elemi részecskének tartották.)
A japán Super-Kamiokande kísérlet végzett méréseket a proton-bomlással kapcsolatban 2001-ig. Nem észlelt egyetlen eseményt sem, amiből arra következtethetünk, hogy 1035 évnél biztosan nagyobb a proton élettartama.
Külső hivatkozások
More about Proton: mri from picture to proton, mass of a proton, proton malaysia, 7 episode million proton sonic twister war wave within, proton neutrons electron, proton radio, charge of a proton, proton pack, proton tv,