Rágcsálók

Article on other languages:

• Rodent
• قوارض
• Gəmiricilər
• Fieslfiecha
• Гризачи
• Glodari
• Rosegador
• Hlodavci
• Cnofil
• Gnavere
• Nagetiere
• Τρωκτικά
• Ronĝuloj
• Rodentia
• Karraskari
• جوندگان
• Jyrsijät
• Gnagdýr
• Rodentia
• Roedor
• מכרסמים
• गिलहरी
• Glodavci
• Hrymzaki
• Hewan_pengerat
• Rodero
• Nagdýr
• Rodentia
• ネズミ目
• მღრღნელები
• 설치류
• Rodentia
• Knabberdéieren
• Knaagdiere
• Rodentia
• Graužikai
• Grauzēji
• Глодари
• Gnaagdeerter
• Knaagdieren
• Gnagarar
• Gnagere
• Rodentia
• Grugeux
• Rodentia
• Gryzonie
• Roedores
• Khankiq
• Rozătoare
• Грызуны
• Rodent
• Hlodavce
• Glodavci
• Глодари
• Gnagare
• கொறிணி
• สัตว์ฟันแทะ
• Kemiriciler
• Гризуни
• Bộ_Gặm_nhấm
• Rawiant
• 啮齿目

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Rágcsálók
Csincsilla (C. laniger x C. brevicaudata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Bowdich, 1821
Családok
34 család
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rágcsálók témájú rendszertani információt.

a ma élő rágcsálófajok 2/3-a az egérfélék (Muridae) családjába (kék) tartozik.

A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2016 ma élő faj tartozik. Legközelebbi rokonaik a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjét alkotják, amelyet egészen a múlt század közepéig még a rágcsálók rendjén belül a dupla metszőfogúak alrendjébe soroltak.

A legtöbb rágcsáló egér méretű, de azért akadnak jóval nagyobbak is. A valaha élt legnagyobb rágcsáló a Dél-Amerika elszigeteltsége idején kifejlődött, csaknem víziló méretű Telicomys volt, ez azonban a nagy amerikai faunacsere eredményeként kihalt.

Rendszerezés

A rend az alábbi családokat foglalja magában.

• Mókusalkatúak alrendje (Sciurognathi)
  • Castorimorpha alrendág
    • Hódfélék (Castoridae) – 2 faj
    • Tasakospatkányok (Geomyidae) – 35 faj
    • Tasakosegér-félék (Heteromyidae) – 59 faj
  • Sciuromorpha alrendág
    • Hódmókusfélék (Aplodontiidae) – 1 faj
    • Mókusfélék (Sciuridae) – 273 faj
    • Pelefélék (Gliridae) vagy (Myoxidae) – 26 faj
  • Myomorpha alrendág
    • Ugróegérfélék (Dipodidae) – 51 faj
    • Egérfélék (Muridae) – 653 faj
    • Földikutyafélék (Spalacidae) – 30 faj
    • Calomyscidae – 6 faj
    • Tüskéspelefélék (Platacanthomyidae) – 3 faj
    • Madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) – 47 faj
    • Hörcsögfélék (Cricetidae) – 18 faj
  • Anomaluromorpha alrendág
    • Pikkelyesfarkúmókus-félék (Anomaluridae) – 7 faj
    • Ugrónyúlfélék (Pedetidae) – 1 faj

• Sülalkatúak alrendje, (Hystricognathi)
  • Hystricognatha alrendág
    • Gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) – 5 faj
    • Gyalogsülfélék (Hystricidae) – 11 faj
    • Kúszósülfélék (Erethizontidae) – 12 faj
    • Nádipatkányfélék (Thryonomyidae) – 2 faj
    • Szirtipatkányfélék (Petromuridae) – 1 faj
    • Turkálófélék (Bathyergidae) – 12 faj
    • Csalitpatkányfélék (Octodontidae) – 9 faj
      • Tukók (Ctenomyidae) – 38 faj
    • Tüskéspatkányfélék (Echimyidae) – 78 faj
    • Nutriafélék (Myocastoridae) – 1 faj
    • Kúszópatkányfélék vagy Hutiák (Capromyidae) – 20 faj
    • Pakaránafélék (Dinomyidae) – 1 faj
    • Tengerimalacfélék (Caviidae) – 14 faj
      • Kapibarafélék (Hydrochaeridae) – 1 faj
    • Csincsillafélék (Chinchillidae) – 6 faj
    • Csincsillapatkány-félék (Abrocomidae) – 3 faj
    • Pakafélék (Agoutidae) – 2 faj
    • Heptaxodontidae – 5 faj
    • Diatomyidae – 1 faj
    • Agutifélék (Dasyproctidae) – 13 faj