Régészet

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Mexikóban talált indián (zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca)

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés
2 A régészet módszerei és fő területei
3 Régészet válfajai és társtudományai
4 Fő régészeti korszakok
5 Régészeti kultúrák
6 Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon
7 Lásd még
8 Külső hivatkozások

Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszírológia.

Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.

A régészet módszerei és fő területei

Légirégészeti fotó a solti református templomról

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:

Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete).

Régészet válfajai és társtudományai

Helyszín alapján:

Egyes fajtái:

Bibliai régészet
Enviromentális régészet (környezet)
Indusztriális (ipari) régészet
Kisérleti régészet
Posztmedievális régészet (középkor utáni)
Törvényszéki (igazságügyi) régészet (Forensic archeology) - tömegsírok exhumálása
Városi régészet (Urban archeology)

Az elméleti régészet vívmányai:

Analitikus régészet
Etnoarcheológia (Kulturális antropológia)
Feminista régészet
Marxista régészet
Posztprocesszualista régészet
Processzuális régészet
Szimbolista és strukturális régészet
Új régészet

Segédtudományai:

Fő régészeti korszakok

Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
Neolitikum (újkőkor vagy csiszolt kőkorszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
Rézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
Népvándorláskor – 5. század – 9. század

Régészeti kultúrák

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:

Egész Európa