Rókák

Article on other languages:

• Fox
• Raboso
• ثعلب
• Raposu
• Qamaqi
• Louarn
• ᏧᎳ
• Liška_(říše_živočichů)
• Llwynog
• Ræv
• Fuchs_(Säugetier)
• Vulpo
• Vulpini
• Azeri
• روباه
• Renard
• Sionnach
• Aguara
• 𐍆𐌰𐌿𐌷𐍉
• Fù-lì
• लोमड़ी
• Lisica
• Rubah
• Refir
• キツネ
• მელა
• 여우
• Rûvî_(ajal)
• കുറുക്കന്‍
• မြေခွေး
• Maʼéé
• Fux
• Lis
• Raposa
• Vulpe
• Лисица
• Fox
• Лисица
• Rävar
• நரி
• หมาจิ้งจอก
• Soro
• Tilki
• لومڑ
• Rinåd
• 狐狸

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Rókák
Vörös róka (Vulpes vulpes)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Kutyafélék (Canidae) Alcsalád: Valódi kutyaformák (Caninae) Nemzetség: Rókák (Vulpini)
Nemek
Alopex Vulpes Otocyon Urocyon

A rókák a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjának rövidlábú képviselői. A róka név alatt gyakran csak a vörös rókát (Vulpes vulpes) értik.

Rendszertani szempontból megkülönböztethetjük a rókák (Vulpini) nemzetségét a valódi kutyaformák (Caninae) másik ágától, a kutyáktól (Canini). A rókák nemzetségébe tartozik többek között a vörös róka Vulpes vulpes), a sivatagi róka (Vulpes zerda), az ezüsthátú róka (Vulpes chama) a sarki róka (Alopex lagopus), a szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus) és a lapátfülű róka (Otocyon megalotis).

A fentieken kívül rókának nevezik a Dél-Amerikában őshonos pamparókák fajait is (Pseudalopex és Cerdocyon nemek), bár ezek rendszertani szempontból a kutyák nemzetségének tagjai. A rókák nemzetségével nincsenek közeli rokonságban, elsősorban az azonos életmód miatt fejlődtek hasonló alakúvá. (Ezt a jelenséget konvergens evolúciónak nevezik.) Az Ausztráliában élő erszényes róka (Trichosurus vulpecula) ugyanakkor a neve ellenére csupán némi külső hasonlóságot mutat a rókák nemzetségének fajaival, hiszen ez az állat az erszényesek közé tartozik és békés növényevő. Az állatot a rókákkal való téves rokonítás miatt többnyire közönséges rókakuzuként hívják újabban magyarul, az erszényes róka név már nemigen használatos.

Egyes rovarevő rókafajoknál, így a dél-amerikai deres róka (Pseudalopex vetulus), a Közel-Keleten élő ezüsthátú róka és az afrikai lapátfülű róka esetében a nőstény jár élelemért és a hím vigyázza a kicsinyeket. Ez ritkaság, mert az hogy a hím is részt vesz valamilyen módon az utódok gondozásában, mindössze az emlősök 5-10%-ára jellemző. A szereposztás feltehetőleg azért így alakult ki, mert (legalábbis a lapátfülű rókáknál) míg a hím sem a szájában nem tud rovarokat hazavinni, sem a lenyelt táplálékot nem képes visszaöklendezni, addig a nőstény a rovarral szervezetébe bevitt táplálék energiáját tejével át tudja adni kölykeinek.^[1]

Rendszerezésük

A nemzetségbe az alábbi nemek és fajok tartoznak:

• Alopex (Linnaeus, 1758) - 1 faj
  • Sarki róka (Alopex lagopus) vagy (Vulpes lagopus)

• Vulpes (Frisch, 1775) - 11 faj
  • Indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)
  • Afgán róka (Vulpes cana)
  • Ezüsthátú róka (Vulpes chama)
  • Pusztai róka (Vulpes corsac)
  • Tibeti róka (Vulpes ferrilata)
  • Fakóróka (Vulpes pallida)
  • Homoki róka (Vulpes rueppellii)
  • Kitróka (Vulpes velox)
  • Vörös róka (Vulpes vulpes)
  • Töris róka (Vulpes solomayericus)
  • Sivatagi róka (Vulpes zerda)

• Urocyon (Baird, 1857) - 2 faj
  • Szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus)
  • Szigeti szürkeróka (Urocyon littoralis)

• Otocyon (Müller, 1836) - 1 faj
  • Lapátfülű róka, lapátfülű kutya vagy kanálfülű kutya (Otocyon megalotis) vagy (Vulpes macrotis)

Anatómiájuk

A szemük alkalmazkodott a sötétben való tájékozódáshoz. Hallásuk is a kiszemelt áldozat érzékelésére szolgál. Magas frekvenciáú hangokat is érzékelnek (például a füvön keresztül futó egér). A rókáknak nem csak a pofájukon van "bajszuk" hanem a lábukon is, ez segíti a tájékozódásban őket.

A róka a kultúrában

• A mesék gyakori szereplői a rókák, általában negatív figurák, akik „ravaszságukkal” csapják be a többi állatot.
• Fekete István Vuk című meseregényének, és a belőle készült rajzfilmnek rókák a főszereplői.

Képek

Kitróka (Vulpes velox)

Sivatagi róka (Vulpes zerda)

Hivatkozások

Magyar szakirodalom

• Csányi, S. és Szemethy, L. (szerk.) 2000. Ragadozók: Az ökológiai szerep és a vadgazdálkodási hatás ellentmondásai. A Vadgazdálkodás Időszerû Tudományos Kérdései. 1. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, 99pp.
• Heltay, I. 1989. A róka ökológiája és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 176pp.
• Lovassy, S. 1927. Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. 895pp.
• Vásárhelyi, I. 1958. Hasznos és káros vademlôsök. Élet és Tudomány Kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest. 182pp.

Külső hivatkozások

• Sok rókakép és leírás a Dudujka-völgyi Rókák Baráti Társasága oldalon
• A róka és a szőlő

Ez az emlősökről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!