Rövidszőrű magyar vizsla

Article on other languages:

• Vizsla
• Vizsla
• Unkarinvizsla
• Braque_hongrois_à_poil_court
• ויסלה_(גזע_כלבים)
• ビーシュラ
• Vizsla
• Ungarsk_vizsla
• Wyżeł_węgierski_krótkowłosy
• Венгерская_выжла
• Hungarian_Vizsla
• Maďarský_stavač
• Мађарска_вижла
• Vizsla
• Vizsla

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Rövidszőrű magyar vizsla
Származás
Magyarország
Osztályozás
Csoport: VII. Vizslák
Szekció: 1. Kontinentális vizslák
Típus: 1.1 Kontinentális típusú vizslák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet:	FCI
Érvényes standard:	MEOE
Kiadás éve:	2000
Wikimedia Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Rövidszőrű magyar vizsla témájú médiaállományokat.

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

Története

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes Krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.

1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Külleme és jelleme

Kicsit megilletődött

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás. A rövidszőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel.

A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A drótszőrű magyar vizslával szemben a rövidszőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi "kanapéspecialista", sőt télen rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.

Rokon fajták

• Drótszőrű magyar vizsla
• Rövidszőrű német vizsla
• Drótszőrű német vizsla
• Török vizsla

Külső hivatkozások

• Vadászkutya.hu
• Rövid szőrű magyar vizsla fajtaismertető a Kutya-Tár-ban
• A rövid szőrű magyar vizsla FCI standard-je
• A magyar vizsla a Startlapon
• Magyar Vizsla Klub
• Vizsla S.O.S.
• A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
• Winkler Róbert: Kutyaszorító
• HUBA – A fiú vizsla történetei képekben

Forrás

• A Kutya című újság vonatkozó cikkei