Rendszerváltás

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. Az ezen a lapon látható jelölés 2006 decemberéből származik.

A köztársaság kikiáltását ünneplő tömeg a budapesti Kossuth téren, 1989. október 23-án

Kommunizmus Magyarországon

Korszakok, események

Magyarországi Tanácsköztársaság

Kékcédulás választások

Kommunista hatalomátvétel

Magyar Népköztársaság

Rákosi-korszak

1956-os forradalom

Kádár-korszak

Rendszerváltás

Vezető politikusok

Kun Béla

Rákosi Mátyás

Hegedüs András

Nagy Imre

Kádár János

Németh Miklós

A Politikai Bizottság (PB) tagjai ('45-'89)

Pártok, szervezetek

Kommunisták Magyarországi Pártja

Magyar Kommunista Párt

Baloldali Blokk

Magyar Dolgozók Pártja

Magyar Szocialista Munkáspárt

Magyar Kommunista Munkáspárt

Magyarországi Munkáspárt 2006

A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, mely során szakítva a szocializmussal és a kommunizmussal, áttért a szabad piaci gazdaságra, a kapitalizmusra, tágabb értelemben pedig egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton. A rendszerváltás válsághelyzetben jött létre, a társadalmi erők aktív részvételével, azonban részben felső kezdeményezésre történt, és az uralkodó osztály (SZKP, MSZMP) hatalmának átmentését is célozta.

Rendszerváltás 1989–90-ben

Lásd még: Németh-kormány

Ralf Dahrendorf mondása szerint „Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” Ennek értelmében Magyarország legutóbbi rendszerváltása nem szűkíthető le a politikai pluralizmus, a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan komplex folyamat, amely teljesen átalakítja a társadalom intézményeit: régiek szűnnek meg, újak jönnek létre, illetve a fennmaradók működése nagyrészt átalakul. A változások kézzelfoghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében vagy a családokban épp úgy, mint országos szinten vagy a szimbólumok világában. Az intézményi változások különböző időhorizontjaik miatt gyorsíthatják, de akadályozhatják is egymást. Így hanyatló Kádár-kor jelenségeinek többsége már az átmenethez tartozik, és jóval 1989 után is zajlanak átalakulási folyamatok.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar rendszerváltás a világpolitika átalakulásába illeszkedett, így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. Elsősorban a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett politikai nyitás és gazdasági átépítés, a szovjet-amerikai viszony (a hidegháborús fegyverkezési verseny), a lengyelországi események, valamint a nyugatnémet külpolitikai törekvések, Németország újraegyesítése gyakorolt jelentős hatást Magyarországon.

A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az Országgyűlés által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az Alkotmánybíróság 1990 januári létrejötte után kizárólag jogállami keretek között zajlottak.

Politikai eseménytörténet

1989 előtt

1977-ben megjelent az első magyar szamizdat, a Marx a 4. évtizedben. 1980-ban megjelenik Kornai János Hiány című könyve. Ez év szeptember 17-én Gdańskban Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet Lengyelországban. Nem sokkal később elkészült a Bibó-emlékkönyv. 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot vezettek be. 1982. november 10-én Meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. 1984 októberében az Új Forrásban megjelenik Nagy Gáspár „Öröknyár” c. verse, amelyben Nagy Imre kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledNI, a gyilkosokat néven nevezNI.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat. 1985. március 11-én Gorbacsov lett az Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára. 1985. június 14–16. került sor a monori találkozóra. 1986. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását. Március 15-én este a Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a rendőrség. Október 11–12-én Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban. December 12-én Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.

1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Az év elején megjelent a Fordulat és reform. 1987 júniusában. A szamizdat Beszélő különszámaként megjelenik Kis János Társadalmi szerződés c. röpirata. Június 25-én Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé. Szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta. 1988. január 1-jén bevezették a személyi jövedelemadót és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú turizmus, amit az új vámszabályok is segítettek. Március 15-én 10-15 ezer fős tüntetés követelte a szabad választásokat. Demszky Gábort letartóztatják. 2 nappal később 46 fő megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét. Március 30-án megalakult a Fidesz. Április 8-án Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták az MSZMP-ből. Május 20–22-én az MSZMP pártértekezlete. Grósz Károly és hívei elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt elnöke maradt, de hatalma megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett.

1988. június 16-án Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta. Június 29-én százezres tüntetés volt Budapesten a romániai falurombolások ellen. Augusztus 31-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására. November 13-án a budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége. November 24-én Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke. 5 nappal később Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést.

1989–90

Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán.

1989. január 28-án Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezi a rádióban. Február 6-án Kerekasztaltárgyalások kezdődtek Lengyelországban. Március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről. 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban. Május 20–21-én Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozása Szegeden. Június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.

• 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több százezer fő részvételével. Orbán Viktor éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását.
• 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.
• 1989. augusztus 19. A Páneurópai Piknik három órára megnyitotta a vasfüggönyt.
• 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt.
• 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: Négy igenes népszavazás.)
• 1989. október 7–10. Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével 1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, Grósz Károly és Berecz János.
• 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot (bár a „harmadik” köztársaság nevet kapta, valójában ez a második, (ugyanis 1918-ben a népköztársaságot kiáltották ki).
• 1989. november 21. Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
• 1989. november 26. Négy igenes népszavazás.
• 1989. december 2–3. Gorbacsov és id. George Bush csúcstalálkozója Máltán.
• 1990. január 5. Kirobbant a Dunagate-botrány.
• 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula és Eduard Sevardnadze megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
• 1990. március 25. és április 8. 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. (Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.)
• 1990. június 7. A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
• 1990. június 21-én megalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).

1990 után

Az Erzsébet híd a EU-belépés napján

• 1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A taxisblokád 3 nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget.
• 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot.
• 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
• 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
• 1999. március 12. Letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independence városban.
• 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

Érdekesség

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként és gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre.

Idézetek

• „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – Antall József miniszterelnök mondása az 1990-es évek elején radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege követekeztében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását.

Külső hivatkozások

• A köztársaság kikiáltása – videó
• Romsics Ignác: Tartalmi szempontból igenis forradalom
• Szalai Erzsébet: Rendszerváltó értelmiség és privilégiumok?
• Tamás Gáspár Miklós: A rendszerváltás megbukott
• Novák Zoltán: Az MSZMP Budapesti Reformköre

Irodalom

• Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás, Helikon Kiadó Kft., 2003 ISBN 9632123484
• Bihari Mihály: Magyar Politika 1944-2004, Osiris kiadó, 2005 ISBN 9633897858
• Körösényi András - Tóth Csaba - Török Gábor: A magyar politikai rendszer, Osiris kiadó, 2007 ISBN 9789633899632

Dokumentumfilm

• Mozgóképes történelem, Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában (1988-1990) I-II., Fekete Doboz Alapítvány, 2006
• Szalay Zoltán – Arnold Éva: Visszapillantás 1981-2005. A magyar sajtófotó huszonöt éve (magyar–angol ny.), Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 2007 ISBN 9789630621373