Article on other languages:
| Sopron | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Irányítószám | 9400 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 57 895 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 342,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 169,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Sopron
|
|||
Sopron (németül Ödenburg; latinul: Scarbantia) mintegy ötvenhétezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.
A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.
Története
A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.
A város lakói az i. sz. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól.
A 9.-11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a [vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1277-ben IV. László király előtt, szabad királyi várossá tette. 1297 és 1340 között
a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, építettek.
1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá.
Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. Ennek emlékére építették a Szent háromság szobrot.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.
1753-ban nyílt meg Magyarország első szénbányája.
Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskolát még ma is ott áll.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak”. december 14-e Sopron ünnepe.
A város 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét kapta.
Várostól délre elterülő dombvidék 1225 óta szerepel az oklevelekben, mint az egykori íjászok őrhelye. Ez a Lővérek. Ez Sopron üdülőrésze, ahol megtalálható Nepomuki Szent János kápolna és a barokk Mária oszlop. Az oszlop az 1700-as években készült csavart, füzéres korinthoszi oszlop. Ezzel a rövid bemutatással ízelítőt próbáltam nyújtani Sopronról.
Látnivalók
- Belváros
- Tűztorony
- Széchenyi tér és Hűségzászló
- Kecske-templom
- Káptalan-terem
- Esterházy-paloták (barokk)
- Városháza (eklektikus, 1895)
- Storno-ház (reneszánsz)
- Fabricius-ház
- „Két mór” ház (18. századi parasztbarokk)
- Patikamúzeum (15.–16. század)
- Lábasház (16.–17. század) Az itt található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga.
- Gambrinus-ház (régi városháza)
- Generális vagy Lackner ház
- Hattyús ház, Pócsi utca 2.
- Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
- Szent Mihály-templom (gótikus)
- Evangélikus templom (későbarokk, 1784, romantikus toronnyal)
- Ó-Zsinagóga (középkori)
- Orsolya tér
- Ortodox zsinagóga
- Sörházdombi kilátó
- Szentháromság-szobor
Sopron híres szülöttei
- Ankerl Géza, a Massachusetts Institute of Technology professzora (1933-)
- Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
- Csollány Szilveszter (1970-) olimpiai bajnok magyar tornász
- Danis Lídia színésznő
- Festetics Sándor (1876–?) hadügyminiszter
- Hillebrand Jenő (1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője.
- Hiller István országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
- Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
- Ottinger Ferenc (1792–1869) császári és királyi lovassági tábornok
- Kőszegi Mártony Károly (1783–1848) a gulyáságyú és a gázálarc ősének feltalálója
- Nguyen Thanh Hien vietnámi származású magyar énekesnő. (1994-)
- Petrik Lajos vegyész
- Rakovszky Zsuzsa író, költő, műfordító.
- Rátz László tanár
- Roth Gyula (1873-1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
- Szájer József EP képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
- Széchényi Manó külügyminiszter
- Széchényi Miklós győri, majd nagyváradi püspök
- Temes Judit olimpiai bajnok úszó
Sopron híres lakói
- Bartók Béla zeneszerző
- Berzsenyi Dániel költő
- Csapody István botanikus
- Fászl István ornithológus
- Házi Jenő főlevéltáros
- Kogutowicz Manó geográfus
- Lehár Ferenc zeneszerző
- Liszt Ferenc zongoraművész
- Petőfi Sándor költő
- Rákosi Mátyás politikus
- Sarkady Sándor költő
- Szokolay Sándor zeneszerző
- Storno Ferenc kéményseprőből lett freskófestő és restaurátor
- Schiller János építőmester, a hegykői templom építője
- Ullein József műépítész, a fertőhomoki templom tervezője
- Horthy Miklós a magyar hadiflotta utolsó parancsnoka, később kormányzó
Galéria
 Sopron, Deák tér |
 Sopron, Deák tér |
 Sopron, Magyar Művelődés Háza |
Külső hivatkozások
- A város hivatalos honlapja – www.sopron.hu
- Sopron a www.utikonyvem.hu oldalon
- Sopron a Hotelstarton - Turista info
- Országos Érembiennále, Sopron, Lábasház
|
|||||||
|
|||||
More about Sopron: hotel sopron, county györ moson sopron, sopron car rental, sopron flight,