Article in other languages:
A spanyol ábécé (abecedario vagy – görögös szóval – alfabeto) a latin ábécé módosult változata, két összetett (CH, LL), valamint egy diakritikus jellel ellátott (Ñ) betűvel kiegészítve. A hivatalos teljes ábécé a következő 29 betűből áll:
-
a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ll, m, n, ñ, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.
A betűk neve nőnemű, és mindegyik előtt a la, illetve una névelő használatos: la a, la be, una hache.[1]
Tartalomjegyzék |
Egyes betűk használata
K és W
Ez a két betű idegen a spanyolban, akárcsak a latinban és az újlatin nyelvek többségében. A K csak görög eredetű és idegen szavakban fordul elő, spanyol szavakban ezt a hangot C (a, o, u és mássalhangzó előtt), vagy QU (e, i előtt) jelöli.[2] A W néhány, főleg germán eredetű idegen szóban fordulhat elő, azonban ezek közül a teljes mértékben meghonosodott szavakat már szimpla V betűvel írják át.[3]
CH és LL
Ezt a két összetett betűt, mivel külön hangokat jelölnek, egy ideig teljesen külön részben szerepeltették a spanyol szótárak és lexikonok. Azonban 1994-ben a Spanyol Királyi Akadémia az igényeknek megfelelően visszaállította a hagyományos rendezési elvet, amelynek megfelelően az e betűkkel kezdődő – vagy e betűket tartalmazó – szavakat az egyszerűsített latin ábécé sorrendje szerint, a C és L betűkhöz kell besorolni.[4]
A betűk írásmódja és hangértéke
| Betű[5] | A betű neve | Hangértéke | ||
|---|---|---|---|---|
| Fonéma (IPA) | Főbb allofónok (IPA) | Közelítő magyar megfelelő | ||
| A, a | a | /a/ | [a] | á |
| B, b | be | /b/ | [b][6], [p][7], [β] | b, v, p |
| C, c | ce | /s/[8][9], /θ/[9] /k/[10] |
[s], [θ] [k] |
sz k |
| Ch, ch | che vagy ce hache | /ʧ/ | [ʧ] | cs |
| D, d | de | /d/ | [d][11], [ð] | d, (lágy d) |
| E, e | e | /e/ | [e], [ɛ], [i~j][12] | e, é, i~j |
| F, f | efe | /f/ | [f] | f |
| G, g | ge | /x/[9] /g/[6][10] |
[x] [g], [ɣ][10] |
ch (például pech) g, (lágy g) |
| H, h | hache | — ( /h/[13]) | — ([h]) | — (h) |
| I, i | i | /i/ | [i], [j] | i, j |
| J, j | jota | /x/ | [x] | ch (például pech) |
| K, k | ka | /k/ | [k] | k |
| L, l | ele | /l/ | [l] | l |
| Ll, ll | elle | /ʎ/, /ʝ/[14] | [ʎ], [ʝ], [ɟ][6][14] | lj, j, gy |
| M, m | eme | /m/ | [m] | m |
| N, n | ene | /n/ | [n], [ŋ][15], [m][16] | n, (ng), m |
| Ñ, ñ | eñe | /ɲ/ | [ɲ] | ny |
| O, o | o | /o/ | [o], [ɔ], [w][17] | o, (nyílt o), (u) |
| P, p | pe | /p/ | [p] | p |
| Q, q | cu | /k/ | [k] | k |
| R, r | erre | /ɾ/ /r/[18] |
[ɾ], [r] [r], [rː] |
r rr |
| S, s | ese | /s/ | [s], ([z][19]) | sz, (z) |
| T, t | te | /t/ | [t] | t |
| U, u | u | /u/[20] | [u], [w] | u, v |
| V, v | uve vagy ve[21] | /b/ | [b][6], [β] | b, v |
| W, w | (u)ve doble, doble (u)ve vagy doble u[22] | = b/v[23], /gw/[24] | [b], [gw] | b, gv |
| X, x | equis | /ks/ (/x/[25]) |
[ks], [gs], [s][26] ([x]) |
ksz, gsz, sz (ch) |
| Y, y | i griega | /i/[27] /ʝ/ [28] |
[i], [j][29], [ʝ], [ɟ][6] |
i, j j, gy |
| Z, z | zeta | /s/, /θ/[8] | [s], [θ] | sz |
A betűk előfordulásának gyakorisága
Az alábbi kimutatás a spanyol ábécé betűinek előfordulási gyakoriságáról a Don Quijote spanyol nyelvű szövege alapján készült, amely összesen 1 640 502 betűt tartalmaz.
| Spanyol nyelv |
|---|
| szerkeszt |
| Betű | Előfordulások száma | Aránya |
|---|---|---|
| e | 229188 | 14,0% |
| a | 200492 | 12,2% |
| o | 162512 | 9,9% |
| s | 125726 | 7,7% |
| n | 108440 | 6,6% |
| r | 100953 | 6,2% |
| i | 90070 | 5,5% |
| l | 89141 | 5,4% |
| d | 87237 | 5,3% |
| u | 79471 | 4,8% |
| t | 61749 | 3,8% |
| c | 59435 | 3,6% |
| m | 44658 | 2,7% |
| p | 35464 | 2,2% |
| q | 32483 | 2,0% |
| y | 25115 | 1,5% |
| b | 24146 | 1,5% |
| h | 19920 | 1,2% |
| v | 17855 | 1,1% |
| g | 17225 | 1,0% |
| j | 10530 | 0,6% |
| f | 7581 | 0,5% |
| z | 6491 | 0,4% |
| ñ | 4241 | 0,3% |
| x | 377 | 0,0% |
| w | 2 | 0,0% |
| k | 0 | 0,0% |
Jegyzetek
- ↑ Az a és az hache betűnevek képezik a két egyedüli kivételt azon szabály alól, amely szerint a hangsúlyos a- (ha-) kezdetű szavak egyes számú nőnemű névelője az el/un alakot veszi fel (vö. el águila, el habla, un alma stb.)
- ↑ Lásd: K – DRAE
- ↑ Lásd: W – DRAE
- ↑ Lásd: Abecedario – Diccionario panhispánico de dudas
- ↑ Nagybetűs (mondat-/szókezdő) és kisbetűs alak
- ^ a b c d e Szókezdő helyzetben, illetve nazális (m, n) mássalhangzó után
- ↑ t előtt
- ^ a b Spanyolországban
- ^ a b c Magas magánhangzók (e, i) előtt
- ^ a b c Mély magánhangzók (a, o, u), illetve mássalhangzók előtt
- ↑ Szókezdő helyzetben, illetve n, l után
- ↑ Hangsúlytalan helyzetben magánhangzó mellett gyakran a köznyelvben, főleg gyors beszédben (pl. cráneo, trae, mareé stb.)
- ↑ Az idegen szavakban lévő, illetve bizonyos déli nyelvjárásokban a latin F-ből származó h-t ejtik.
- ^ a b Lásd: Yeísmo.
- ↑ Veláris mássalhangzó (/k/, /g/, /x/) előtt
- ↑ Labiális mássalhangzó (m, f, v) előtt
- ↑ Hangsúlytalan helyzetben magánhangzó előtt gyakran a köznyelvben, főleg gyors beszédben (pl. cohete, toalla stb.)
- ↑ Szókezdő helyzetben, valamint szótag elején n, l, s után
- ↑ Zöngés mássalhangzó előtt
- ↑ A gue/gui, que/qui csoportokban néma.
- ↑ A Spanyol Királyi Akadémia az uve elnevezést javasolja a b-től való egyértelmű megkülönböztetés érdekében.
- ↑ Mexikóban
- ↑ Germán (német) eredetű idegen szavakban
- ↑ Angol eredetű idegen szavakban
- ↑ Régi helyesírású földrajzi- és személynevekben, illetve ezek származékaiban (México, mexicano, Ximena stb.)
- ↑ Szó elején, illetve Spanyolországban mássalhangzó előtt is
- ↑ Az y (’és’) kötőszóban, valamint a szó végén
- ↑ Szó(tag) elején, illetve magánhangzók között
- ↑ A szóvégi -ay, -ey, -oy kettőshangzókban.
Lásd még
Külső hivatkozások
- (angolul) A spanyol ábécé – Omniglot.com
- (spanyolul) Abecedario – Diccionario panhispánico de dudas
- (spanyolul) Online spanyol szótagoló és fonetikai átíró program
Questions for article: