Stockholm

Article on other languages:

Stockholm
Stockholm zászlaja Stockholm címere
Polgármester[1] Sten Nordin
Közigazgatás  
 - Község Stockholm község
 - Megye Stockholm megye
Terület  
 - Település 377,30[2] km²
 - Község 188 km²
Népesség  
 - Település (2005.12.31) 1 252 020[2]
 - Község 795 163[3]
 - Agglomeráció 1 729 274
 - Népsűrűség 3318[2] fő/km²
Honlap www.stockholm.se
Koordináták é. sz. 59° 21′ k. h. 18° 4′
Stockholm fekvése

Kép:White1-290.JPG

Stockholm (Kép:hang.png kiejtése✩[stɔkːɔlm]) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag a Stockholm községhez tartozik. Maga a város lakossága 2004-ben 761 721 lelket számlált, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak hívják, ami Nagy-Stockholmot jelent. Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

Mint főváros, itt található a kormány és a Riksdag nevű parlament székhelye. Ugyanitt van az államfő, XVI. Károly Gusztáv király rezidenciája is.

Tartalomjegyzék

Története

Stockholm a Katarinahissen felől nézve

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, ameyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Német térkép Stockholmról 1888-ból

Fontosabb dátumok

A lakosság növekedése

Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

Közigazgatás

Stockholm 14 kerületből áll (lásd Stockholm kerületei).

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Stockholm felülről: Balra, (a lenti négyszög) a Királyi palota, középen (a sziget) Helgeandsholmen, a Parlament épületével, balra fent a Riddarholmen (Lovagok szigete) és a Riddarholmskyrkan; jobbra fent (a félsziget csücskén) Kungsholmen a Városházával.

Fekvése

Bővebben: Stockholm földrajza

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

Stockholm szigetei és magaslatai

Gazdaság

Bővebben: Stockholm gazdasága

Egyetemek

Bővebben: Svédországi egyetemek

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

Címer

Bővebben: Stockholm címere

Kultúra

Bővebben: Stockholm kultúrája

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

Látnivalók

Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

A város legmagasabb pontjai

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

Híres stockholmiak

Közlekedés

Autópályák

Essingeleden Stockholm egyik autopályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

Repülőterek

Lásd még

A város neve más nyelveken

Testvértelepülései

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ^ Stockholms Stad – The New Mayor of Stockholm (2006.11.07.)
  2. ^ a b c Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
  3. ^ Population in the country, counties and municipalities on 31/12/2007 and Population Change in 2007 (angol nyelven). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.
Elődje:
Theszaloníki		 Európa Kulturális Városa
1998		 Utódja:
Weimar
Európai fővárosok
Európa
Svédország 25 legnagyobb települése (tätorter, Statistiska centralbyrån[1], 2005.12.31.)

Stockholm (1 252 020) | Göteborg (510 491) | Malmö (258 020) | Uppsala (128 409) | Västerås (107 005) | Örebro (98 237) | Linköping (97 428) | Helsingborg (91 457) | Jönköping (84 423) | Norrköping (83 561) | Lund (76 188) | Umeå (75 645) | Gävle (68 700) | Borås (63 441) | Södertälje (60 279) | Eskilstuna (60 185) | Täby (58 593) | Karlstad (58 544) | Halmstad (55 688) | Växjö (55 600) | Sundsvall (49 339) | Luleå (45 467) | Trollhättan (44 498) | Östersund (43 796) | Borlänge (39 422)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Stockholm”

More about Stockholm: stockholm syndrome, stockholm vacation, hotel stockholm, stockholm sweden, flight to stockholm, grand hotel stockholm, stockholm tour, stockholm nj real estate, stockholm university,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.