Article on other languages:
- Actinopterygii
- Actinopterygii
- أسماك_شعاعية_الزعانف
- Лъчеперки
- Actinopterigi
- Paprskoploutví
- Strålefinnede_fisk
- Strahlenflosser
- Aktinopterigoj
- Actinopterygii
- Kiiruimsed
- پرتوبالگان
- Viuhkaeväiset
- Actinopterygii
- Actinopterygii
- מקריני_סנפיר
- Zrakoperke
- Geisluggar
- Actinopterygii
- 条鰭綱
- 조기어류
- Actinopterygii
- Stipinpelekės_žuvys
- Зракоперки
- Straalvinnigen
- Strålefinnefisk
- Strålefinnede_fisker
- Actinopterygii
- Promieniopłetwe
- Actinopterygii
- Wach'i_wayt'ana
- Actinopterygii
- Лучепёрые_рыбы
- Actinopterygii
- Actinopterygii
- Lúčoplutvovce
- Зракоперке
- Taggfeniga_fiskar
- Ika_kaponga_tala
- Işınsal_yüzgeçliler
- Променепері
- Lớp_Cá_vây_tia
- Straelvinnigen
- 輻鰭魚
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Sugarasúszójú halak | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Perca flavescens
|
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Alosztály | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sugarasúszójú halak  A Wikimedia Commons tartalmaz |
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a csontos halak (Chondrichthyes) főosztályának egyik osztálya.
Úszóik tövi része rövid, az úszó bőrszerű, és csontos úszósugarak feszítik ki. Az ősibb porcos vérteshalak (Chondrostei) és csontos vérteshalak (Holostei) farokúszója heterocerk, testüket ganoid pikkelyek borítják – ilyen hal például a viza és a kecsege. Ezeknél lényegesen több a tovább fejlődött forma: a valódi csontoshalak (Teleostei) farokúszója homocerk, pikkelyeik pedig cikloid vagy ktenoid típusúak. Ilyen például az angolna, a ponty, a harcsa, a sügér és a guppi is. Az alosztályba több száz család több ezer nemét sorolják. A Kárpát-medencében mintegy 80 fajuk ismert.
Anatómia
Elsődlegesen vízben élő, változó testhőmérsékletű állatok. Testük hátoldali szimmetriát mutat. Az úszók hossza, tagoltsága, alakja faji bélyeg. Az ősi fajok farokúszója heterocerk, a fejlettebbekké homocerk. Bőrük felszínét el nem szarusodó laphám borítja; az alatta lévő irharétegből nőnek ki a ganoid vagy elasmoid típusú pikkelyek. Számos faj változtatja a színét. Belső vázuk legalább részben csontos. Amphicoel csigolyáik testéhez lengőbordák csatlakoznak. Úszóikat kemény vagy lágy úszósugarak támasztják. Vázizomzatuk szelvényezett. Állkapcsukon ránőtt fogak ülnek. Nyálmirigyüók nincs, nyelvük kevéssé fejlett. Bélcsatornájuk belső felszínét az ősibb fajoknál spirális redő növeli, a fejlettebbeknél a redők hosszantiak. Egyes csoportoknak kloákája van. Általában van úszóhólyagjuk és kopoltyúfedő csontjuk. A kopoltyúívek közötti válaszfalak redukálódtak, a kopoltyúívek nem kapcsolódnak szorosan a kopoltyúkhoz. Az ősi formáknál még megfigyelhető a fecskendőnyílás. A kopoltyún kívül gyakran kisegítő légzőszerveik is vannak. Szívük egy pitvarból és egy kamrából áll. A nyirokkeringés jól fejlett. Többségük kiválasztószerve ősvese. Váltivarúak páros ivarszervekkel, előfordulhat az ivarváltás. A megtermékenyítés általában külső. Tíz agyidegpárjuk van. Jellegzetes szervük az oldalvonal. Csak belső fülük van, benne a hallás és az egyensúlyozás szervével. Szaglógödrük páros, vakon végződik. Szemükben a lencse gömb alakú. Több speciális, belső elválasztású mirigyük van. A fajok egy része vándorol: némelyek anadrom (a tengerből ívás idejére a folyókba vándorol) mások katadrom módon (ezek az édesvízből vándorolnak ívni a tengerbe).
Rendszerezés
A sugarasúszójú halak osztálya a következő alosztályokat, alosztályágakat, öregrendeket és rendeket foglalja magában:
Porcos vérteshalak (Chondrostei) alosztálya
- Sokúszóscsuka-alakúak (Polypteriformes)
- Tokalakúak (Acipenseriformes)
Újúszójúak (Neopterygii) alosztálya
- Csontos vérteshalak (Holostei)
- Kajmánhalalakúak (Lepisosteiformes vagy Semionotiformes)
- Iszaphalalakúak (Amiiformes)
- Csontoshalak (Teleostei)
- Osteoglossomorpha
- Csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes)
- Hiodontiformes
- Elopomorpha
- Gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes)
- Albuliformes
- Notacanthiformes
- Angolnaalakúak (Anguilliformes)
- Pelikánangolna-alakúak (Saccopharyngiformes)
- Clupeomorpha
- Heringalakúak (Clupeiformes)
- Ostariophysi
- Gonorynchiformes
- Pontyalakúak (Cypriniformes)
- Pontylazacalakúak (Characiformes)
- Elektromoskéshal-alakúak (Gymnotiformes)
- Harcsaalakúak (Siluriformes)
- Protacanthopterygii
- Lazacalakúak (Salmoniformes)
- Csukaalakúak (Esociformes)
- Bűzöslazac-alakúak (Osmeriformes)
- Stenopterygii
- Ateleopodiformes
- Nagyszájúhal-alakúak (Stomiiformes)
- Cyclosquamata
- Scopelomorpha
- Lampridiomorpha
- Tündöklőhal-alakúak (Lampridiformes)
- Polymyxiomorpha
- Paracanthopterygii
- Percopsiformes
- Horgászhalalakúak (Lophiiformes)
- Tőkehalalakúak (Gadiformes)
- Acanthopterygii
- Osteoglossomorpha
| Fishes of the World 4th edition (Joseph S. Nelson 2006)
& Europian Ichthyological Society (EIS) |
|---|
|
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a csontosvázú halak (Osteostracomorphi) főosztályának egyik osztálya. Subclassis: Cladistia
Subclassis: Chondostei (Porcos vérteshalak)
Subclassis: Neopterygii (Újúszójúak)
Divisio: Teleostei (Csontos halak) (Syn: Osteichthyes)
Subdivisio: Osteoglossomorpha (Csontnyelvű halak)
Subdivisio: Elepomorpha (Gyíkfejű halak)
Subdivisio: OstarioclupeomorphaSuperordo: Clupeomorpha (Ostariophysi)
Subdivisio: Euteleostei (Valódi csontoshalak)Superordo: Protacanthopterygii
Superordo: Stenopterygii
Superordo: Zteleopodomorpha
Superordo: Cyclosquamata
Superordo: Scopelomorpha
Superordo: Lampriomorpha
Superordo: Polymixiomorpha
Superordo: Paracanthopterygii
Superordo: Acanthopterygii
|