Szábor

Article on other languages:

A Szábor a horvát országgyűlés (a horvát sabor szó jelentése "gyűlés"). A horvát Alkotmány szerint a szábor a legfelsőbb népképviseleti szerv, Horvátország törvényhozó hatalma.

Tartalomjegyzék

Működése 1868–1918 között

Az országgyűlés élén a horvát bán állt, aki Horvát-Szlavónországot irányította, a báni kormányra támaszkodva. A kormány 3 fő feladatot területen hozhatott döntéseket:

  • vám – általában az Osztrák-Magyar Monarchiával közösen döntöttek
  • belügy – ez alatt a horvát megyék álltak a közigazgatás alsóbb szintjén
  • művelődésügy

A horvát parlament, a kiegyezést követően és a Monarchia fennálása idején 42 képviselőt küldött a magyar országgyülésbe, területi és nyelvi autonómiát kapott az 1868/XXX.-as tc értelmében.

Műkődése 1990 óta

A szábor 100-160 tagból áll, a képviselőket titkos szavazással négy évre választják. Háború idején a képviselői mandátumok meghosszabbíthatók. A legtöbb szábortag (2006 augusztusában 140) megyéket képvisel, de a gyűlésben vannak kisebbségi (8) és külföldi horvát diaszpóra (4) mandátumok is.

Jelenleg (2006 augusztusában) a szábornak 152 tagja van. A szábornak egy elnöke és négy-öt, de legalább egy alelnöke van. Hovátország utoljára 2003. november 23-án tartott parlamenti választást.

A kisebbségi képviselők közül egy magyar, akit a Horvátországi Magyarok Demokratikus Uniója delegált.

Elnökei

  1. Žarko Domljan 1990. május 30. – 1992. szeptember 7.
  2. Stjepan Mesić 1992. szeptember 7. – 1994. május 24.
  3. Nedjeljko Mihanović 1994. május 24. – 1995. november 28.
  4. Vlatko Pavletić 1995. november 28. – 2000. február 2.
  5. Zlatko Tomčić 2000. február 2. – 2003. december 22.
  6. Vladimir Šeks 2003. december 22. óta

Érdekesség

2007. január 24-től az interneten keresztül is követhező a szábor munkája.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1bor”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.