|
Article on other languages:
|
A szár (caulis) a hajtásos növények korlátlan növekedésű hajtástengelye. Lefelé gyökérben folytatódik, az oldalhajtásokat, leveleket, a virágot és a termést tartja. Van föld feletti és föld alatti szár. Keresztmetszete szerint beszélhetünk hengeres, félhengeres, összenyomott, 3-4 vagy több oldalú, illetve 3-4 vagy több szárnyú szárról (utóbbiról akkor, ha lemezek futnak rajta végig). Évről évre másodlagosan vastagodó, fás száruk a több évig élő növényeknek (valamennyi nyitvatermőnek, a kétszikűek többségének) van: a fáknak (fatörzsük), a cserjéknek és a pálmáknak (pálmatörzs). A fatörzs tetején elágazó lombkorona van, a pálmatörzs levélkoronája nem ágazik el, üstökszerű. A lágy szár az 1-2 évig élő növényekre jellemző, sosem fásodik el. Két fő típusa a dudvaszár és a szalmaszár. A lágyszárú zárvatermők többségének – pl. a paradicsomnak, a burgonyának, a napraforgónak – dudvaszára, a pázsitfüveknek (közöttük a gabonaféléknek) szalmaszáruk van. Létezik még pl. palkaszár (káka, szittyó), tőkocsány (kankalin) is. A levelek a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon (nóduszokon) erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak (internodiumoknak) nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú és rövid szártagú szárról. Magszárnak a generatív hajtást nevezzük. Módosult szárakA szárak módosulhatnak speciális működés ellátására. A módosult szárak lehetnek a föld felszíne fölött vagy alatta is. Módosult föld fölötti szár pl. a kaktuszfélék víz raktározására módosult pozsgás (szukkulens) szára, a szőlő kacsai, melyek a kapaszkodás feladatát látják el, a kökény védekezési célokat szolgáló tövise vagy a szamóca legyökerező és hajtást fejlesztő, tehát új növények ivartalan úton való létrehozására képes indája. Föld alatti módosult szár az erdei pajzsika gyöktörzse, a burgonya gumója, a vöröshagyma és a tulipán hagymája, a kikericsek hagymagumója, a közönséges tarackbúza tarackja. Lásd még |
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.