Article on other languages:
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Szerencs | |||
 |
|||
| Szerencs látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szerencsi | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 3900 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 184 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 277,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Szerencs
|
|||
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 35 kilométerre.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
A Szerencsi-dombság déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el.
Története
A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel.
Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.
A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1565-ben a vár I. Ferdinánd kezére került. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17-20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ezt követően 1606. március 9-én Bocskai a szabad királyi városi rangot adta Szerencsnek.
A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant, sőt, 1876-ban Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.
A II. világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.
1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.
Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását.[1]
A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: "Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek."
Látnivalók
- Rákóczi-vár
- Cukormúzeum
- Képeslap-múzeum
- Játék-múzeum
- Községi Fürdő
|
|
 |
 |
Testvérvárosok
Geisenheim, Németország
Hesperange, Luxemburg- Malchin, Németország
Nyárádszereda, Románia
Rozsnyó, Szlovákia
Híres emberek
- Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére Rákóczi Pál 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
- 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
- Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó válogatott kapusa.
- Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy egyik legnépszerűbb alakja.
- 2008-ban Guinnes-rekord dölt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen a vasárnap megrendezett első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
Irodalom
- Salánki István: A Szerencsi Cukorgyár száz éve 1889-1989, Szerencs, 1989, ISBN 963-02-6286-X
