Szovjetunió

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
A „szovjet” lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: szovjet (tanács).
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
Союз Советских Социалистических Республик
A Szovjetunió zászlaja A Szovjetunió címere
Zászló Címer
Mottó: Пролетарии всех стран, соединяйтесь! (Világ proletárjai, egyesüljetek!)
Himnusz: Internacionálé (1922–1944),
Szovjet himnusz (1944–1991)
A Szovjetunió elhelyezkedése
Főváros Moszkva
55° 45′ 37° 37′
Legnagyobb város Moszkva
Hivatalos nyelv(ek) Orosz
Államforma Szocialista köztársaságok szövetsége
 - Vezetők V. I. Lenin (1922 - 1924)
J. V. Sztálin (1924 - 1953)
G. M. Malenkov (1953)
Ny. Sz. Hruscsov (1953 - 1964)
L. I. Brezsnyev (1964 - 1982)
J. V. Andropov (1982 - 1984)
K. U. Csernyenko (1984 - 1985)
M. Sz. Gorbacsov (1985 - 1991)
Függetlenség
 - kikiáltás 1922. december 30.  
 - elismerés 1924. február 1.  
Felbomlás 1991. december 25.
Terület a felbomlás előtt az 1.
 - Teljes 22 402 200 km²  
 - ebből víz (%) 0,5%
Népesség a felbomlás előtt a 3.
 - Népesség 293 047 571 
 - Népsűrűség 13,08 / km² 
Pénznem Szovjet rubel
Időzóna UTC +2 -től +13 -ig
Internet TLD .su

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovetszkij Szojuz] vagy CCCP) kommunista berendezkedésű állam volt Eurázsiában 1922 és 1991 között. Fővárosa és az ország gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték az elődállam után. 1945-től 1991-es széthullásáig az Amerikai Egyesült Államokkal együtt szuperhatalom volt.

A hidegháború során a Szovjetunió vált a világ kommunista államai elsődleges mintájává; a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.

Tartalomjegyzék

Történelem

Bővebben: A Szovjetunió története

A Szovjetuniót hagyományosan az Orosz Birodalom utódaként tartják számon. Az utolsó orosz cár, II. Miklós, 1917 márciusáig uralkodott, majd a következő évben családjával együtt kivégezték. A Szovjetuniót 1922 decemberében alapították meg a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként.

Politika

Bővebben: A Szovjetunió politikája

A Szovjetunió kormánya igazgatta az ország gazdaságát és társadalmát. A fontosabb kérdésekről a vezető politikai szervezet, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) döntött.

Gazdaság

Bővebben: A Szovjetunió gazdasága

Felbomlása előtt a Szovjetunió rendelkezett a világ legnagyobb központilag irányított gazdaságával. Az 1917-es Bolsevik forradalom után a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A Szovjet statisztikák szerint az 5,5% világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20%-ra nőtt.

A Szovjetunió Kommunista Pártja

A Szovjetunió pártállam volt, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) irányított.

Tagországok
Szovjet köztársaságok Feloszlás utáni önálló államok
Azerbajdzsáni SZSZK Azerbajdzsán
Belorusz SZSZK Fehéroroszország
Észt SZSZK Észtország
Grúz SZSZK Grúzia
Kazah SZSZK Kazahsztán
Kirgiz SZSZK Kirgizisztán
Lett SZSZK Lettország
Litván SZSZK Litvánia
Moldavai SZSZK Moldova
Oroszországi SZSZSZK Oroszország
Örmény SZSZK Örményország
Tadzsik SZSZK Tádzsikisztán
Türkmén SZSZK Türkmenisztán
Ukrán SZSZK Ukrajna
Üzbég SZSZK Üzbegisztán

Kultúra

Bővebben: A Szovjetunió művészete és A Szovjetunió irodalma

A Szovjetunió kultúrája sok változáson ment keresztül az ország 70 éves fennállása alatt. A bolsevik puccsot követő első 11 évben (1918–1929) relatív szabadság állt fenn, a művészek számos művészeti ággal kísérleteztek hogy megtalálják az igazi szovjet művészeti irányzatot. Lenin azt akarta, hogy a művészet az egyszerű ember számára is elérhető legyen.

A szovjet utódállamok

A 15 utódállam:
  1. – Örményország
  2. – Azerbajdzsán
  3. – Fehéroroszország
  4. – Észtország
  5. – Grúzia
  6. – Kazahsztán
  7. – Kirgizisztán
  8. – Lettország
  9. – Litvánia
  10. – Moldova
  11. – Oroszország
  12. – Tádzsikisztán
  13. – Türkmenisztán
  14. – Ukrajna
  15. – Üzbegisztán
Tagköztársaság A Szovjetunió
része		 Mai országok GUS NATO EU EURASEC GUUAM háború a biztonságért SCO

Azerbajdzsáni SZSZK		 1936–1991
Azerbajdzsán		 1991 – – – 1997 – –

Észt SZSZK		 1940–1991
Észtország		 – 2004 2004 – – – –

Belorusz SZSZK		 1922–1991
Fehéroroszország		 1991 – – 2002 – –

Grúz SZSZK		 1936–1991
Grúzia		 1993 – – – 1997 – –

Kazah SZSZK		 1936–1991
Kazahsztán		 1991 – – 2002 – 1996

Kirgiz SZSZK		 1936–1991
Kirgizisztán		 1991 – – 2002 – 1996

Lett SZSZK		 1940–1991
Lettország		 – 2004 2004 – – – –

Litván SZSZK		 1940–1991
Litvánia		 – 2004 2004 – – – –

Moldáv SZSZK		 1940–1991
Moldova		 1991 – – megfigyelő 1997 – –

Örmény SZSZK		 1936–1991
Örményország		 1991 – – Megfigyelő – –

Oroszországi SZSZSZK		 1922–1991
Oroszország		 1991 – – 2002 – 1996

Tadzsik SZSZK		 1929–1991
Tádzsikisztán		 1991 – – 2002 – 1996

Türkmén SZSZK		 1925–1991
Türkmenisztán		 1991 – 2005 – – – – – –

Ukrán SZSZK		 1922–1991
Ukrajna		 1991 – – megfigyelő 1997 – –

Üzbég SZSZK		 1925–1991
Üzbegisztán		 1991 – – – 1999–2005 – 2001

Megjegyzés: szoros értelemben Észtország, Lettország és Litvánia nem a Szovjeunió utódállamai, ugyanis még a Szovjetunió felbomlása előtt kiléptek az államszövetségből, illetve hivatalos álláspontjuk szerint jogszerűen soha nem is csatlakoztak ahhoz.

Volt szovjet tagköztársaságok

El nem ismert államok a volt Szovjetunió területén

  • Abházia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
  • Dél-Oszétia – Nemzetközi jogilag Grúzia autonóm tartománya, ténylegesen pedig független állam.
  • Transznisztria – Nemzetközi jogilag Moldova autonóm köztársasága, ténylegesen pedig független állam.

Média

Újságok

  • Argumenti i Fakti
  • Bakinszkij Rabocsij
  • Donyeckij Proletarij
  • Izvesztija
  • Krasznaja Zvezda
  • Moszkovszkij Komszomolec
  • Pravda
  • Rabocsaja Gazeta
  • Rabocsij
  • Rabocsij i Szoldat
  • Trud

Ünnepek

Dátum magyar neve orosz neve Megjegyzés
január 1. Újév Новый Год A legnagyobb ünnep az évben, az orosz hagyomány szerint
január 7. Karácsony Рождество ortodox karácsony
február 23. A Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta napja День Советской Армии и Военно-Морского Флота Ezen a napon alakult 1918-ban a vörös hadsereg, munkanap.
március 8. Nemzetközi nőnap Международный Женский День -
április 12. Az űrhajózás napja День Космонавтики Ezen a napon tett Föld körüli utat 1961-ben Jurij Gagarin
május 1. A munkások szolidaritásának ünnepe Первое Мая - День Солидарности Трудящихся a felvonulások napja
május 9. A győzelem napja День Победы 1945-ben ezen a napon lett vége Európában a második világháborúnak (A háborúnak május nyolcadikán lett vége, de az egyik kapitulációs okmányt május kilencedikén írták alá.)
október 7. A Szovjetunió Alkotmányának napja День Конституции СССР -
november 7. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napja Седьмое Ноября A bolsevik forradalom ezen a napon volt 1917-ben.
Flag of the Soviet Union A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökei
Petrovszkij | Kalinyin | Svernyik | Vorosilov | Brezsnyev | Mikojan | Podgornij | Brezsnyev | Kuznyecov (ügyvezető) | Andropov | Kuznyecov (ügyvezető) | Csernyenko | Kuznyecov (ügyvezető) | Gromiko | Gorbacsov
 
A Szovjetunió marsalljai
Hidegháború
Fontosabb események (1945–1967) Fontosabb események (1968–1991) Kapcsolódó cikkek Főszereplők Más fontos szereplők Más fontos szereplők

1940-es évek:

1950-es évek:

1960-as évek:

1960-as évek (folytatás):

1970-es évek:

1980-as évek:

1990-es évek:

Kapcsolódó konfliktusok:

Szembenálló katonai tömbök:

Politikai vezetők:

Külső hivatkozások

Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szovjetuni%C3%B3”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.