Article on other languages:
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
A török elleni harcokkal a Török háborúk Magyarországon c. összefoglaló szócikk foglalkozik.
A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától közel másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686-1699). A török hódoltsági terület a mai Magyarország területének zömét, valamint a mai Horvátország és Szerbia északi részét foglalta magában (Délvidék). A Temesköz (a mai Szerbia és Románia területén) hol a török hódoltsághoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez (Partium) tartozott. A török hódoltság idején épült fel a Tisza első állandó hídja: a szolnoki török-kori híd.
Tartalomjegyzék |
Története
1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt: a Királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (1570-től Erdélyi Fejedelemség), illetve a hódoltság területére. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek.
Államszervezet
Közigazgatás
A törökök a meghódított területeket vilajetekre, azaz katonai célú közigazgatási egységekre osztották fel. Magyarországon a legelső a Budai vilajet volt. Itt volt a hódoltsági terület központja, melynek élén a budai pasa állt. Ezt követte a temesvári vilajet. A vilajeteket szandzsákokra osztották, azokat pedig nahijékre. A vilajetek élén a beglerbég, vagy más néven a pasa állt; a szandzsákokat a bégek vezették, a nahijék élén pedig az aga állt. Ezeknek a területeknek jelentős katonaságot és hivatalnoki gárdát kellett ellátniuk. Az egyes egységek főhivatalnokai tanácsadó testületet alkottak (díván). Ilyen főhivatalnok volt például a defterdár (adószedő), a kádi (bíró) és a mufti (törvénytudós, egyházjogász). A belső rendet a janicsárok és a szpáhik tartották fenn. A janicsárok többségben elrabolt gyermekekből képzett-, a szpáhik pedik lovas katonák voltak.
Igazságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatást a helyi szinten a választott bírók végezték. Ezek felett állt a kádi, a hódoltságban összesen két ilyen személy volt.
Gazdaság
Földbirtokviszonyok
A török birodalomban a meghódított területeken, minden föld és a rajta élők a szultán tulajdonának számítottak. Ezeket a birtokokat két részbe lehet sorolni:
- hász-birtok: a szultán magánkezelésű birtoka
- az adomány- és szolgálati birtokok. Ezekből kaptak a hivatalnokok és a hűbéres lovas katonák. A birtokokat csak használatra kapták, és azok nem voltak örökíthetőek. Két típusa volt:
- a ziámet, amely 20-100 ezer akcse jövedelmű birtok,
- a tímár, amely 20 ezer akcsénál kevesebb jövedelmű birtok.
A birtokokat a szultán meghatározatlan időre adta ki, ezért ott rablógazdálkodást folytattak.
Az adórendszer
A törökök a zökkenőmentes átállás érdekében figyelembe vették a korábbi magyar adózási szokásokat, és azon nem sokat változtattak. Az adók leginkább az itt élő jobbágyokat terhelték, ugyanis öt helyre kellett adózniuk:
- Állami adó: közvetlenül a szultáni kincstárba ment
- haradzs (50 akcse, ami 1 forint), melyet a nem muzulmán lakosok fizettek
- bégnek fizetett adó, amit a vilajetek fejlesztésére fordítottak
- földesúri adó: ezt a települések adóköteles lakosai pénzben és terményben fizették a földesuraknak.
- egyháznak befizetett adó
Városok a hódoltságban
Buda
Buda a hódoltság korában élénk közigazgatási és kereskedelmi központ. Az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb vilajetjének székvárosa. Evlia Cselebi szerint kettős, vastag és erős fala volt, mely a Veres palotától az Ova-kapuig terjedt.
A hódoltság korabeli Buda legfontosabb épületei a Kizil Elma palota, a Szulejmán khan dzsámija, a Fethia dzsámi, az Orta dzsámi és a Tojgun pasa dzsámija.
A városon kívül feküdt a Gül Baba türbéje. A Gellért-hegyen pedig a Hizir baba kolostora.
Esztergom
Esztergom 1543 és 1683 között volt a török hódoltság része egy évtized kivételével. Az esztergomi szandzsák központja, és az oszmán birodalom fontos végvára volt, ahonnan támadásokat indítottak a felvidéki bányavárosokba. Fontos dunai átkelőhely volt, és ezért is állandó ostromoknak volt kitéve.
Evlia Cselebi részletes leírást ad a korabeli városról, és az ott folyó építkezésekról. A törökök nem csak a várat erősítették meg, hanem fürdőket, mecseteket, sőt 1587-re Dubna-hidat is építettek. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a Duna mentén a birodalom legészakibb dzsámija, ami ma is látogatható. A várost Sobieski János lengyel király vezetésével mentették fel 1683-ban, at évszázados harcok alatt azonban Esztergom lakossága jócskán megfogyatkozott.
Életkörülmények
A hódoltság ideje alatt az ország nagy része pusztulásnak indult. Sok terület elnéptelenedett, így például a határterületek az állandó harcok miatt. Az elnéptelenedett vidékekre később beköltöztek a környező országokban élő népek (pl. oláhok, rácok, szlovákok). A pusztulás ellenére voltak olyan városok, melyek fejlődtek.
Irodalom
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén, Gondolat, 1976
Lásd még
Törökország-portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
