Török nyelvtan

Article on other languages:

• Turkish_grammar
• Gramática_del_turco
• Türkçe_Dil_Bilgisi

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

A török nyelv ragozó voltára egy hangos példa: Doğum günün kutlu olsun (Boldog születésnapot):
• doğum (születés)
• gün (nap)
• -ün (tiéd)
• kutlu (boldog)
• ol- (lenni)
• -sun (felszólító mód jele E/3)

A török nyelvtan, akárcsak a magyar, ragokra, toldalékokra épül (agglutináló nyelv), melyek minden esetben igazodnak a szó hangrendjéhez, azaz az utolsó szótag magánhangzójától függenek. A főnévragozás hat esetet ismer (alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, közelítő/részes eset, helyhatározó eset és távolító eset). A török nyelv a hagyományos három igeidő (és azok folyamatos alakjai) mellett használja még a régmúlt és a bizonytalan múlt fogalmát is. A török mondatok szórendje álatában alany-tárgy-állítmány (Ali Burcu'yu seviyor – Ali szereti Burcut).

Hangtan

Ábécé

A török nyelv leírásához az arab ábécét használták a 13. századtól egészen 1928. november 28-áig, amikor Musztafa Kemal Atatürk hivatalossá tette a latin (európai) írást. A latin ábécé kiegészül a pont nélküli i-vel (ı), valamint a ç ğ ş ö ü betűkkel.

A török ábécé fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel.

Betűi:

• a b c ç d e f g ğ h i ı j k l m n o ö p r s ş t u ü v y z
• A B C Ç D E F G Ğ H İ I J K L M N O Ö P R S Ş T U Ü V Y Z

• Magas hangrendű magánhangzók: e, i, ö, ü
• Mély hangrendű magánhanzók: a, ı, o, u

A török nyelvben van egy magánhangzó, ami csak arab eredetű szavakban fordul elő: â (ejtése, mint a magyar á) Régebben használatos volt még az î betű is, ami a hosszú [í] hangot jelölte, például a resmî („hivatalos”) szóban, de ma már nem használják hivatalosan.

• A betűk kiejtése példákkal:

A q, w, x betűk hiányoznak a török ábécéből. A táblázatban nem szereplő többi betű kiejtése megegyezik a magyarral.

Magánhangzók

A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában lévő magánhangzóhoz kell illeszkednie.

ada ⇔ ada-da

ev ⇔ ev-de

A toldalékok két csoportra oszlanak:

• kétalakú (-a/-e)
• négyalakú (-i/-ı/-ü/-u)

• kétalakú toldalékok szabálya:
  • e típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i, ö, ü (Pl. sizin+le 'veletek/önnel')
  • a típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı, o, u (Pl. yıldız+lar 'csillagok')

• négyalakú toldalékok szabálya:
  • i típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i
  • ü típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: ö, ü
  • ı típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı
  • u típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: o, u

Mássalhangzók

• A török nyelvben vannak olyan mássalhangók amelyek után a ragok megváltoznak.

Ezek a mássalhangzók: ç, f, h, k, p, s, ş, t. Egyszerűbben:

Fa paşa çok hasta = Fa pasa nagyon beteg

Utánuk a toldalék d mássalhangzója t-vé, a c pedig ç-vé alakul.

ev-de = házban

garaj-da = garázsban

kapı-cı = portás

DE

çiçek-te = virágban

kıtap-ta = könyvben

çiçek-çi = virágárus

• Magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt 4 szóvégi mássalhangzó megváltozik

k → ğ çocuk (gyerek) çocuğ-um (gyerekem)

p → b kitap (könyv) kitab-ım (könyvem)

t → d dert (bánat) derd-im (bánatom)

ç → c ağaç (fa) ağac-ım (fám)

• A magánhangzóval kezdődő toldalékok y kötőhanggal kapcsolódnak a magánhangzóra végződő szavakhoz

kutu-y-u = dobozt

Ankaralı-y-ım = ankarai vagyok

• Kivétel: Ha a szó birtokos eset után kap tárgyesetet, és a birtokos rag magánhangzóra végződik, a kötőhang nem y hanem n lesz:

Onun araba-sı-ı (arabasını) gördüm = Az ő autóját láttam

Főnév

Jellegzetességek:

• A török főneveknek nincs nyelvtani nemük.
• Az eredeti török szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek.
• A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához.
• Kerülik a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején, például: a spor (sport) ejtése sıpor; ez a szokás tulajdonnevek ejtésénél is: Stuttgart városának nevét a törökök Sututtgart-nak ejtik.
• Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél, például: Yabancı-y-ım /idegen vagyok/
• A magánhangzó torlódásokat is nehezen tűrik, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez.
• Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től).
• A többes számot a magyarhoz hasonlóan csak akkor használjuk, ha az a mondatbeli összefüggésből másképp nem derül ki. (Két fiú, de: A fiúk játszanak).
• A tulajdonnevekhez a ragok egy aposztróffal kapcsolódnak: Ali'nin = Alié.

A főnevek többes száma

A török nyelvben a főnevek többes számát a -lar/-ler többes jel fejezi ki, de sokkal ritkábban használják, mint a magyarban.

• A többes jel a magánhangzó harmónia törvényei szerint kerül a főnév végére:

ev-ler = házak

kitap-lar = könyvek

• Akárcsak a magyarban, ha számnév párosul a főnévhez, a többesszám jele elmarad:

İki kitap = két könyv

Főnévragozás

A főnév ragozható, azaz a mondatbeli szerepétől függően ragokat kap. A főnévragozásnak 6 esete van a törökben.

• alanyeset
• tárgyeset
• birtokos eset
• közelítő/részes eset
• helyhatározó eset
• távolító eset

Az esetragok természetesen itt is a magánhangzó harmónia elvei szerint illeszkednek. A magánhangzóra végződő névszók tárgy és közelítő esetében a szó és a rag közé egy y kerül, birtokos esetben pedig n hangot kötünk.

Természetesen a többesjellel és a birtokos személyragokkal együtt is állhatnak ragok, ilyenkor a sorrend a magyarhoz hasonlóan jel-rag, szemben például a finn nyelvvel, amelyben rag-jel a használatos sorrend.

Alanyeset

Alanyesetben a főnév megegyezik az első szótári alakkal, ilyenkor nem járul hozzá semmilyen estrag. DE ettől függetlenül a többes szám jelét és a birtokos személyragokat felveheti!

• Ev güzel = A ház szép
• Ev-ler güzel = A házak szépek
• Ev-im güzel = A házam szép
• Ev-ler-im güzel = A házaim szépek

Tárgyeset

Csak akkor használjuk ha a tárgy határozott

• Gazete okuyorum = Újságot olvasok

A mondat értelme általános, mert mindegy milyen újságot olvasok.

DE

• Gazete-y-i okuyorum = Olvasom az újságot

A mondat értelme határozott mivel konkrét dologról van szó!

• A tárgyeset jelei: (y)-i/-ı/-ü/-u

Birtokos eset

A birtokos esetet a birtokviszony kifejezésére használjuk.

• Kim-in bu kitap? = Kié ez a könyv
• Ali'n-in… = Alinak a …-ja/-je
• Gül'ün… = Gülnek a …-ja/-je

A birtokviszony kifejezésekor a birtokost jelölő szót birtokos esetbe tesszük a birtok pedig harmadik személyű birtokos személyragot kap.

• Gül'ün kitap-ı = Gül könyve
• Ali'n-in araba-sı = Ali autója

A birtokos személyragozás esetében két rendhagyó alakot kell megjegyezni:

• su víz birtokos e: su-y-u
• cami dzsámi birtokos e: cami-i

Például:

• portakal suyu = narancslé
• Beyazit camii = Bejazit dzsámi,

A birtokos eset ragjai: (n)-in/-ın/-ün/-un

De! Nem használunk birtokos esetet, ha a birtokos általános, tehát a tárgyesetre emlékeztet. pl. Evin damı. – A ház teteje. De: Ev damı. – Ház teteje – tulajdonképpen: Háztető

Részes/közelítő eset

A helyhatározós szerkezetekben a jelzett szó felé való irányultságot, cél felé való mozgást fejez ki. (A magyarban ezek a toldalékok a -hoz/-hez/-höz; -nak/-nek; -ba/-be; -ra/-re)

Ev-e gidiyorum = Haza megyek

Ankara'y-a gidiyorum = Ankarába megyek

A részes és közelítő eset ragjai: (y)-a/-e Lényegében megfelel annak a magyar -a, -e toldaléknak, amely az "ide" és "oda" szavak végén találhatóak.

Eszközhatározós eset

A kivel?, mivel? kérdésre adott válaszban a török nyelv jelet használ, mely a szótól elkülönülve vagy azzal összevonva is használható.

• Az eszközhatározós eset jele: ile / -la/-le (ha magánhangzóra végződik a szó, kiejtéskönnyítő y kerül a szótő és a jel közé)

Ali ile / Ali'yle = Alival
Yağmur ile / Yağmur'la = Yağmurral
kalemle = tollal

Ha névmásokkal használjuk, a névmást birtokos esetbe kell tenni emellett. pl. ő-o: vele-onunla (birtokos eset: onun)

• Az ile szócska és értelemben is használatos: Ali ile Zeynep eve döndü. = Ali és Zeynep hazamentek. Ilyenkor nem lehet összevonni a szótővel.

Helyhatározós eset

Arra a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás nélkül). A magyarban ezek a toldalékok a következők: -ban/-ben; -on/-en/-ön; -nál/-nél.

• A helyhatározós eset ragjai: -da/-de vagy a ç, f, h, k, p, s, ş, t után -ta/-te. Lényegében megfelel annak a magyar -t ragnak, amely az "itt" "ott" és "Pécsett" szavak végén használatos.

ev-de = a házban
istasyon-da = az állomáson
Efes'te = Efesben
koltuk-ta = fotelben
Mustafa'da = Musztafánál

Távolító eset

• A távolító eset ragjai: -dan/-den vagy ç, f, h, k, p, s, ş, t után -tan/-ten. Lényegében megfelel annak a magyar -nan, -nen ragnak, amely az "innen" és "onnan" szavak végén található.

İstanbul'dan = Isztambulból
Ev-den = a házból
Kars'tan = Karszból
Mehmet'ten = Mehmettől

• Ez az eset főnévi igenévvel is használható, ilyenkor -ás/-és végű főnévként fordítjuk:

Gez-mek-ten yorgunum = Fáradt vagyok a gyaloglástól

Névmások

Mutató névmások

Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor mutató névmással is fordíthatjuk a magyar határozott névelőt.

• A törökben három mutató névmás létezik:
  • bu ez (legközelebbi)
  • şu ez (közeli)
  • o az (távoli)

• Ezek a névmások a főneveket is helyettesítik:

Bu araba benim, şu senin. = Ez az autó az enyém, az a tied.

A mutató névmások ragozása

Személyes névmások

A személyes névmások ragozása

Igék

A múlt idő jele a miénkre emlékeztet: d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadásuk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem képzőként közvetlenül az igetőhöz kapcsolva áll (nem írok). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, és az indoeurópai típusú "bírni" szerkezeti forma helyett is a magyarhoz hasonlóan "neki van" alakot használnak.

A létezés kifejezése

A török nyelvben a létezés kifejezése nem igével történik, hanem személyragokkal.

pl:

şeftalı = barack ucuz = olcsó

azaz: şeftalı ucuz = a barack olcsó

Azokban a mondatokban, ahol az alanyt névmás fejezi ki, a szóhoz hozzá kell illeszteni a személyrag megfelelő alakját.

pl:

(A nemzetiségek neveit nagy betűvel írjuk!)

Angol vagyok = İngliz-im

Magyar vagyok = Macar-ım

Török vagyok = Türk-üm

Orosz vagyok = Rus-um

Végső esetben ott van a lenni ige is: olmak, de ez az alak nem használatos.

Személyragok

A török nyelvben a személyragok az igeidő jeléhez illeszkednek a magánhangzó-harmónia szerint:

Múltidőben:

Magánhangzókhoz -y- kötőhanggal kapcsolódik.

Külön szóként is használható, ilyenkor az alakja "idi" és természetesen ennek változatai a fenti táblázat alapján, de ilyenkor nem követi a magánhangzóharmóniát.

Bizonytalan múltban is létezik személyragváltozat, az szabályosan képződik és lejjebb, az igeidőknél látható is lesz a módja.

Főnévi igenév

A török nyelvben két főnévi igenév létezik:

• gel-mek
• al-mak

Amikor a főnévi igenév jelét leválasztjuk az igéről, megkapjuk annak a tövét. Ehhez a tőhöz járulnak az igeidő jelei ill. a személyragok.

Igeidők

Jelen idő

Egyszerű jelen

• Képzése: jelenidő jele + személyrag: -iyor/-ıyor/-üyor/-uyor + um/sun/∅/uz/sunuz/lar

• Ha az ige töve magánhanzóra végződik, akkor azt a jelen idő jele előtt el kell hagyni!

anl-a-mak

anl-ıyor-um

anl-ıyor-sun

anl-ıyor

anl-ıyor-uz

anl-ıyor-sunuz

anl-ıyor-(lar)

A jelen idő jelének első magánhangzója a magánhangzó harmónia törvényei szerint alakul

Az egyszerű jelen idő kérdő alakja

Az ige jelen idejű kérdő formájának képzésekor az ige rag nélküli alakja után a mu kérdőszót tesszük. Ehhez a kérdőszóhoz kapcsolódnak a személyragok!

gel-mek = jönni

gel-iyor mu-y-um?

gel-iyor mu-sun?

gel-iyor mu?

gel-iyor mu-y-uz?

gel-iyor mu-sunuz?

gel-iyor-lar mı?

Az egyszerű jelen idő tagadása

• A tagadás jele: -ma-/-me-
• Jelen időben ez a jel -m-mé rövidül

gel-mek

gel-m-iyor-um

gel-m-iyor-sun

gel-m-iyor

gel-m-iyor-uz

gel-m-iyor-sunuz

gel-m-iyor-(lar)

Az egyszerű jelen idő tagadó-kérdő alakja

A kérdő és tagadó alakok összevonásával képezzük:

1. az ige tagadó főnévi igenévi alakja (gel-m-iyor)
2. ezután az alak után a mu kérdőszócska következik a személyraggal (gel-m-iyor mu)

• A tagadószócska is mindig követi a magánhangzó-harmónia elvét, tehát alakjai: mi/mı/mü/mu ⇒ a jelen időben az "o" után értelemszerűen csak a mu alak használatos

gel-mek

gel-m-iyor mu-y-um?

gel-m-iyor mu-sun?

gel-m-iyor mu?

gel-m-iyor mu-y-uz?

gel-m-iyor mu-sunuz?

gel-m-iyor-lar mı?

Széles jelen

• A széles jelen jele: -er-/-ar-
• A széles jelen idő jele az igető és a személyragok között helyezkedik el.

düş-mek

düş-er-im

düş-er-sin

düş-er

düş-er-iz

düş-er-siniz

düş-er-(ler)

A széles jelen kérdő alakja

Képzése:

igető + ar/er + mu/mi + személyrag

uç-mak (repülni)

uç-ar mı-y-ım?

uç-ar mı-sın?

uç-ar mı?

uç-ar mı-y-ız?

uç-ar mı-sınız?

uç-ar-(lar) mı?

A széles jelen tagadó alakja

• Képzése: igető + ma/me + személyrag

• E/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
• E/3 személy ragja: z
• T/1 személyben egy kötő y hang van
• T/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
• T/3 személyben a személyrag: z

üzül-mek (szomorkodni)

üzül-me-m

üzül-me-z-sin

üzül-me-z

üzül-me-y-iz

üzül-me-z-siniz

üzül-me-z-(ler)

A széles jelen tagadó-kérdő alakja

• Képzése:: igető + ma/me + z + a kérdőszó megfelelő alakban

benze-mek (hasonlítani)

benze-me-z mi-y-im?

benze-me-z mi-sin?

benze-me-z mi?

benze-me-z mi-y-iz?

benze-me-z mi-siniz?

benze-me-z-(ler) mi?

A múlt idő

A török nyelvben több múlt idő van.

Biztos múlt

• Képzése:

igető + di/dı/dü/du + személyragok
illetve ç, f, h, k, p, s, ş, t után + ti/tı/tü/tu

• Személyragjai:

Kérdő alak

• A szabály a biztos múlt időben kicsit eltér a jelen idő szabályától

gel-mek

gel-di-m mi?

gel-di-n mi?

gel-di mi?

gel-di-k mi?

gel-di-niz mi?

gel-di-(ler) mi?

Tagadó alak

bul-mak (találni)

bul-ma-dı-m

bul-ma-dı-n

bul-ma-dı

bul-ma-dı-k

bul-ma-dı-nız

bul-ma-dı-(lar)

Tagadó-kérdő alak

• Képzése:

1. múlt idejű tagadó alak
2. kérdő szócska megfelelő alakja

bul-mak

bul-ma-dı-m mı?

bul-ma-dı-n mı?

bul-ma-dı mı?

bul-ma-dı-k mı?

bul-ma-dı-nız mı?

bul-ma-dı-(lar) mı?

Bizonytalan múlt

• Képzése: -igető + -miş/-mış/-müş/-muş

Kérdő alak

• Képzése:

1., múlt idejű főnévi igenév személyrag nélkül!

2., a tagadószócska megfelelő alakban a személyragokkal

• Használata:

Ezt az igeidőt történetek elmesélésére használják, abban az esetben, ha a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek, csak "hallotta", "mondták" neki. Akkor is használjuk, ha el akarunk távolodni a beszélgetés tárgyától, pl. ha török vendéglátónk megmutatja újonnan vásárolt szőnyegét, tetszésnyilvánításképpen azt mondjuk: güzelmiş, vagyis szépnek találjuk, udvariasak vagyunk, de nem akarjuk "megszerezni" magunknak. Használjuk még, ha hirtelen fedezünk fel valamilyen dolgot, pl. A-a. Çorabım kaçmış! azaz Nahát, felszaladt a harisnyám! vagy valamiben bizonytalanok vagyunk: Doğru mu yapmışım? → Vajon jól csináltam?

gül-mek

gül-müş mü-y-üm?

gül-müş mü-sün?

gül-müş mü?

gül-müş mü-y-üz?

gül-müş mü-sünüz?

gül-müş-(ler) mi?

Tagadó alak

• Képzése: igető+ma/me+miş/mış/müş/muş+ személyrag

çevir-mek (fordítani)

çevir-me-miş-im

çevir-me-miş-sin

çevir-me-miş

çevir-me-miş-iz

çevir-me-mişsiniz

çevir-me-miş-(ler)

Tagadó-kérdő alak

Képzése:

igető+ma/me+miş/mış/müş/muş és az egyeztetett tagadószócska a személyragokkal

ver-mek (adni))

ver-me-miş mi-y-im?

ver-me-miş mi-sin?

ver-me-miş mi?

ver-me-miş mi-y-iz?

ver-me-miş mi-siniz?

ver-me-miş-(ler) mi?

A régmúlt

• Képzése: -igető + -mişti/-mıştı/-müştü/-muştu. Lényegében a bizonytalan múlt és a múltidejű személyragok együttesen alkalmazva.

gelmek (jönni)

gel-miştim
gel-miştin
gel-mişti
gel-miştik
gel-miştiniz
gel-mişti(ler)

• Használata: az angol Past Perfect igeidejének megfelelő, régmúltban történt eseményeket fejez ki: Çok yanlış yapmıştı. Yardım etmeliydim. = Sok hibát vétett. Segítenem kellett. (Előbb hibázott, én később segítettem)

A régmúlt kérdő alakja

gel-miş miydim?
gel-miş miydin?
gel-miş miydi?
gel-miş miydik?
gel-miş miydiniz?
gel-mişler miydi?

A régmúlt tagadó alakja

gel-me-miştim
gel-me-miştin
gel-me-mişti
gel-me-miştik
gel-me-miştiniz
gel-me-mişlerdi

A régmúlt tagadó-kérdő alakja

gel-me-miş miydim?
gel-me-miş miydin?
gel-me-miş miydi?
gel-me-miş miydik?
gel-me-miş miydiniz?
gel-me-miş-ler miydi?

Folyamatos múlt

• Képzése: – igető + yor + di/dı/du/dü + személyrag

• Használata – a múltban történt folyamatos események kifejezésére; a beszélő maga cselekedett vagy szemlélője volt az eseményeknek. Pl: Dün gece televizyon seyrediyordum. = Tegnap (egész) este tévét néztem (folyamatosan).

gelmek (jönni)

gel-iyor-du-m
gel-iyor-du-n
gel-iyor-du
gel-iyor-du-k
gel-iyor-du-nuz
gel-iyor-du-lar; gel-iyor-lar-dı

Kérdő alak

gel-iyor mu-y-du-m?
gel-iyor mu-y-du-n?
gel-iyor mu-y-du?
gel-iyor mu-y-du-k?
gel-iyor mu-y-du-nuz?
gel-iyor-lar mı-y-dı; gel-iyor-du-lar mı?

Tagadó alak

gel-m-iyor-du-m
gel-m-iyor-du-n
gel-m-i-yor-du
gel-m-iyor-duk
gel-m-iyor-du-nuz
gel-m-iyor-du-lar; gel-m-iyor-lar-dı

Tagadó-kérdő alak

gel-m-iyor mu-y-du-m?
gel-m-iyor mu-y-du-n?
gel-m-iyor mu-y-du?
gel-m-iyor mu-y-du-k?
gel-m-iyor mu-y-du-nuz?
gel-m-iyor-lar mı-y-dı; gel-m-iyor-du-lar mı?

Bizonytalan folyamatos múlt

• Képzése: – igető+ yor+ miş/mış/muş/müş + személyrag
• Használata: Múltban történt folyamatos cselekvés, de a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek.

gelmek:

gel-iyor-muş-um
gel-iyor-muş-sun
gel-iyor-muş
gel-iyor-muş-uz
gel-iyor-muş-sunuz
gel-iyor-muş-lar; gel-iyor-lar-mış

Kérdő alak

gel-iyor-muş mu-y-um?
gel-iyor-muş mu-sun?
gel-iyor-muş mu?
gel-iyor-muş mu-y-uz?
gel-iyor-muş mu-sunuz?
gel-iyor-muş-lar mı; gel-iyor-lar-mış mı?

Tagadó alak

gel-m-iyor-muş-um
gel-m-iyor-muş-sun
gel-m-iyor-muş
gel-m-iyor-muş-uz
gel-m-iyor-muş-sunuz
gel-m-iyor-muş-lar

Tagadó-kérdő alak

gel-m-iyor-muş mu-y-um?
gel-m-iyor-muş mu-sun?
gel-m-iyor-muş mu?
gel-m-iyor-muş mu-y-uz?
gel-m-iyor-muş mu-sunuz?
gel-m-iyor-muş-lar mı; gelmiyorlarmış mı?

Jövő idő

Csak egy jövő idő van, melynek jelei: -acak/-ecek

A jövő idő kérdő alakja

• Képzése:
  • jövő idejű főnévi igenév (gel-ecek/duy-acak) + a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal.
  • jövő időben a kérdószócskának két alakja van: mi és mı

gel-mek

gel-ecek mi-y-im?

gel-ecek mi-sin?

gel-ecek mi?

gel-ecek mi-y-iz?

gel-ecek mi-siniz?

gel-ecek-(ler) mi?

A jövő idő tagadó alakja

• Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek+személyrag

duy-acak

duy-ma-y-acağ-ım

duy-ma-y-acak-sın

duy-ma-y-acak

duy-ma-y-acağ-ız

duy-ma-y-acak-sınız

duy-ma-y-acak-(lar)

A jövő idő tagadó-kérdő alakja

• Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek és a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal

it-mek (tolni)

it-me-y-ecek mi-y-im?

it-me-y-ecek mi-sin?

it-me-y-ecek mi?

it-me-y-ecek mi-y-iz?

it-me-y-ecek mi-siniz?

it-me-y-ecek-(ler) mi?

A szükségesség kifejezése

• A török nyelvben a szükségességet az igetőhöz kapcsolt -malı/-meli ragokkal fejezzük ki.

menni kell = git-meli

inni kell = iç-meli

feküdni kell = yat-malı

érezni kell = duy-malı

• Amennyiben a szükségesség személytelen kifejezését akarjuk kifejezni akkor a főnévi igenévhez kell kapcsolni a lâzim szócskát.

git-mek lâzım

iç-mek lâzım

yat-mak lâzım

duy-mak lâzım

• A szükségességet egyéb személyekben is ki tudjuk fejezni, akkor a malı/meli raghoz kapcsoljuk a személyragot.

Budapeşte'ye git-meli-y-im = Budapestre kell mennem

Tren hemen hareket et-meli = A vonatnak azonnal indulnia kell

Yarın çok erken kalk-malı-y-ım = Holnap nagyon korán kell felkelnem

Az akarat kifejezése

Használata egyszerű: főnévi igenév + istemek ige ragozott alakja. Ez az alak nem udvariatlan, így bátran használható.

Kendimi gör-mek ist-iyor-um = Látni akarom magam

Lütfen, su ist-iyor-uz = Kérem, vizet szeretnénk

İki tane elma ist-iyor-um = Két darab almát szeretnék

A ható ige

Amennyiben udvarias kérdést szeretnénk feltenni, akkor ezt megtehetjük a magyarban már ismert "tudna ön…?" formával is. Használata szintén könnyű.

• Képzése: ige + (y)abilir/(y)ebilir + személyrag

• A ható igéknél a személyragok az alábbiak: -im/-sin/-/-iz/-siniz/-(ler)

gel-mek

gel-ebilir mi-y-im?

gel-ebilir mi-sin?

gel-ebilir mi?

gel-ebilir mi-y-iz

gel-ebilir mi-siniz

gel-ebilir-(ler) mi?

yaz-mak

yaz-abilir mi-y-im?

yaz-abilir mi-sin?

yaz-abilir mi?

yaz-abilir mi-y-iz?

yaz-abilir mi-siniz?

yaz-abilir-(ler) mi?

A ható ige más esetekben is használható a "tudni" kifejezésére. Ezek a példák széles jelenben állnak, de ha nem kérésre használjuk, bármilyen időbe tehető.

Tagadása rendndhagyó: -ama, -eme pl. yazabilirim – írhatok, tudok írni; yazamam – nem írhatok, nem tudok írni.

Van egy speciális változata, a tagadó ige ható alakja: -mayabil, -meyebil, amely jelentése: "tudni nem tenni" pl. yazmayabilirim – tudok nemírni, tulajdonképpen: nem muszáj írnom.

Jelzők

A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (bu çiçek güzel = ez a virág szép)

Melléknevek fokozása

• alapfok : güzel
• középfok: daha güzel
• felsőfok: en güzel

Bu kitap güzel. Ama şu daha güzel = Ez a könyv szép. De ez még szebb

Összehasonlítás

• alapfok: …gibi/kadar

Bu kitap şunun kadar / şunun gibi güzel = ez a könyv olyan szép, mint az
Melek gibi güzelsin = Olyan szép vagy, mint egy angyal
Ferman Cem'e kadar / Cem gibi naziktir = Ferman olyan kedves, mint Cem

• középfok: Ha két dolgot vagy személyt hasonlítunk össze, akkor a második tárgy vagy személy távolító esetbe kerül

Mustafa Ali'den daha zeki = Musztafa okosabb Alinál.

• felsőfok:

Mustafa sınıfta en yüksek = Musztafa a legmagasabb az osztályban

Névelők

Csak határozatlan névelője van: bir.

• Használata:

İstanbul güzel bir şehirdir. = Isztambul (egy) szép város.

Anneme güzel bir çiçek aldım. ⇔ Anneme bir güzel çiçek aldım.
Szép virágot vettem anyámnak ⇔ Egy szál szép virágot vettem anyámnak

Vagyis ha a bir a melléknév előtt áll, akkor határozott tárgyra utal, amiből egy darab van, viszont ha a melléknév és a főnév között áll, akkor határozatlan dologot jelöl.

Névutók

A török nyelv a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat. Azonban vannak, olyan névutók, amelyek előtt a főneveket bizonyos esetekbe kell tenni. Ezek a névutók a ragozott főnév után állnak.

Részes esettel járó névutók

A főnév ilyenkor (y)a/(y)e ragokat vesz fel

• kadar = -ig
• rağmen = annak ellenére, hogy
• göre = szerint

Távolító esettel járó névutók

A főnév ragja : -dan/-den/-tan/-ten

• başka = más, kívül
• beri = óta
• önce = előtt
• sonra = után

Alany vagy birtokos esettel járó névutók

Ezeknél a névszóknál fontos megemlíteni, hogy amennyiben a névutó főnévhez kerül azt alanyesetbe kell tenni, ha azonban névmáshoz járul, azt birtokos esetbe kerül.

• gibi = ként, mint
• için = ért, végett, -nak/-nek
• hakkında = -ról/-ről
• ile = -val/-vel

Szórend

• A török mondat általában S+O+V azaz alany-tárgy-állítmány szórendű:
  • Kadın kitabı okudu. ⇒ A nő elolvasta a könyvet.

• A határozószók az ige elé kerülnek:
  • Ali dün gece bahçede su içiyordu. ⇒ Ali tegnap este a kertben vizet ivott.

A határozók sorrendje általában a következő: időhatározó + helyhatározó + módhatározó + okhatározó

• Ha hangsúlyozni akarunk egy bizonyos szót, azt az ige elé tesszük:
  • Ali Ankara'ya gitti. ⇒ Ali Ankarába ment
  • Ankara'ya Ali gitti. ⇒ Ali ment Ankarába.
  • Ali Ankara'ya otobüsle gitti. ⇒ Ali Anakrába busszal ment. ⇔ Ali otobüsle Ankara'ya gitti. ⇒ Ali busszal Ankarába ment.

Hangsúly

A török szavak általában véghangsúlyosak, de a hangsúly nem olyan erős, mint például az angol nyelvben és nincs jelentésmegkülönböztető szerepe sem, kivéve a birtokos személyrag és a létige személyragjának megkülönböztetésekor. A szabály az, hogy a birtokos személyrag hangsúlyos, míg a létige személyragja hangsúlytalan, azaz az előtte lévő szótagra esik a hangsúly:

• öğretmenim: az én tanárom
• öğretmenim: tanár vagyok

A szabály szerint a tagadó '-ma/-me rag hangsúlytalan, azért, hogy megkülönböztethető legyen a rövid főnévi igenévi alaktól, amelyek leginkább szóösszetételekben fordulnak elő:

• İçme suyu: ivóvíz; tehát ha a "me" ragot hansúlyozom, rövid főnévi igenevet kapok
• İçme suyu: ne idd meg azt a vizet!
• Természetesen ez a szabály nem csak a felszólításra vonatkozik: Bunu yap-a-madım ⇒ Ezt nem tudtam megcsinálni.

A véghangsúlyozás alól további kivételek a következőek:

• helységnevek: pl. Londra, İstanbul, Ankara
• határozószók: pl. sonra, şimdi
• Néhány külföldi jövevényszó
• Ahol az utolsó szótag a létige ragozott alakja: başbakanım

Számnevek

1. bir
2. iki
3. üç
4. dört
5. beş
6. altı
7. yedi
8. sekiz
9. dokuz
10. on
11. on bir
12. on iki
13. on üç
14. on dört
15. on beş
16. on altı
17. on yedi
18. on sekiz
19. on dokuz
20. yirmi
21. yirmi bir
22. yirmi iki
23. yirmi üç

…

0 sıfır

30 otuz

40 kırk

50 elli

60 altmış

70 yetmiş

80 seksen

90 doksan

100 yüz

1000 bin

10.000 on bin

100.000 yüz bin

1.000.000 bir milyon

Sorszámnevek

A sorszámnevek képzésekor a szám nevéhez képzőket kapcsolunk a magánhangzó harmónia szabályai szerint.

Ezek a képzők:

• (i)nci >>> bir-inci (1.)
• (ı)ncı >>> altı-ncı (6.)
• (u)ncu >>> dokuz-uncu (9.)
• (ü)ncü >>> üç-üncü (3.)

Dátum

Az évszakok

ilkbahar = tavasz

yaz = nyár

sonbahar = ősz

kış = tél

A hónapok

ay = hónap

Ocak = január

Şubat = február

Mart = március

Nisan = április

Mayıs = május

Haziran = június

Temmuz = július

Ağustos = augusztus

Eylül = szeptember

Ekim = október

Kasım = november

Aralık = december

A hét napjai

Pazartesi = hétfő

Salı = kedd

Çarşamba = szerda

Perşembe = csütörtök

Cuma = péntek

Cumartesi = szombat

Pazar = vasárnap

A dátum

A dátum kifejezése fordítva történik, mint a magyarban:

İki Ağustos, bin dokuz yüz seksen sekiz = 1988. augusztus másodika

Mindennapi kifejezések

A török nyelvben számos megrögzött, formális kifejezés található, melyet gyakran használnak.

Lásd még

• Török nyelv

Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Török nyelv témájú médiaállományokat.

• Turkish Language Class – török nyelvleckék angolul
• Angol-török, török-angol online szótár
• Török Nyelvintézet (törökül)