Article on other languages:
| Túrterebes (Turulung) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Szatmár |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Drăguşeni, Túrterebesi szőlőhegy |
| Polgármester | Kóczán Levente |
| Irányítószám | 447335 |
| Körzethívószám | 0261 |
| Népesség | |
| Népesség | 2431 fő (2002) +/- |
| Község népessége | 3845 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 1902 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 57,62 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Túrterebes
|
|
Túrterebes település Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
Szatmárnémetitől25 km-re északkeletre, a Túr folyó bal partján fekvő település.
Nevének eredete
Nevének előtagja a településen keresztül folyó Túr -ra utal, míg szláv eredetű utótagjaának jelentése irtás. Ami azt valószerűsíti, hogy az egykor itt letelepedett lakosság az itteni irtás-on építette fel a falut.
Története
A települést és környékét már a paleolitikum idején is lakták, amit a környéken talált e korból származó leletek is igazolnak.
Az Árpád-kor-i eredetű település nevét a korabeli oklevelek már az 1200-as évek elején említik. 1216-ban a Váradi Regestrum mint Szatmár megyéhez tartozó falut említi.
1241-ben a Tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett, később azonban újra benépesült.
A XIII. század közepétől a XV. század végéig több birtokosa is volt.
A XIV. század végén a Perényi család lett a település birtokosa, s az övék maradt a későbbi évszázadokban is.
Túrterebes a XV. század elején már népes település volt, s ekkor Ugocsa vármegyéhez tartozott.
A Perényi család révén Szatmár vármegyéhez került, s annak része maradt egészen s trianoni békeszerződés-ig.
A falu a török időkben, és később a Rákóczi szabadságharc alatt is az itteni harcok, s csapatátvonulások miatt sokat szenvedett, lakossága nagyon megritkult. A rutén beszivárgások és a német betelepítések következtében újra növekedésnek indult.
A falu lakosai közé a Reformáció során áttért lakosság mellé görög katolikus rutén és római katolikus svábok kerültek.
Nevezetességek
- Római katolikus templom - A Perényi család támogatásával épült 1814 és 1827 között, barokk stílusban.
- Református templom - 1745 körül épült fából, melyet az 1970-es évek közepén lebontottak, s helyébe kő épületet emeltek.
- Görög katolikus templom - 1868 és 1903 között épült, Szent György tiszteletére szentelték fel.
- Perényi kastély - A XIV - XVI. század körül épült, romantikus stílusban. 1848 után a gróf Hessenstein család a kastélyt megvásárolta, és emeletes résszel kibővíttette.
Források
- Szabó István: Ugocsa megye (1937)
- Vonház István: A Szatmár megyei német telepítés.
- Bura László: Szatmár megye történeti etimológiai helynévtára (1997)