Vanuatu

Article in other languages:

Ripablik blong Vanuatu
Republic of Vanuatu
République du Vanuatu
Vanuatu zászlaja Vanuatu címere
zászló címer
Nemzeti mottó: Let us stand firm in God
Himnusz: Yumi, Yumi, Yumi
Vanuatu fekvése
Főváros Port Vila d. sz. 17.7222° k. h. 168.3304°
Államforma Köztársaság
 - Államfő Iolu Johnson Abil
 - Miniszterelnök Edward Natapei


Hivatalos nyelv bislama, angol, francia
függetlenség Az Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1980. július 30. 
Terület  
 - Összes 12 200 km² (156.)
Népesség  
 - évi becslés 199 414  (172.)
 - Népsűrűség 16 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Vatu (VUV)
Időzóna (UTC)
Internet TLD .vu
Nemzetközi gépkocsijel VAN
Hívószám +678

Vanuatu-CIA WFB Map.png

Vanuatu (régebbi nevén: Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Az ország az Új-Hebridák szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigeten fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre Fiji, északra a Salamon-szigetek határolja.

Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina, Malekula (Mallicollo) és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m).

Vízrajz

Éghajlat

Trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzát szelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm. A száraz évszak július-augusztus, a középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.

Élővilág, természetvédelem

Trópusi esőerdei fajokban aránylag szegények. Nagytestű emlősök nem éltek itt az európaiak érkezéséig. Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az erdőirtás is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a környezetszennyezés okoz gondot.

A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja. Forrás

Történelem

Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. század ban közös ellenőrzéssel valósulnak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Elnökök, miniszterelnökök

Searchtool right.svg Bővebben: Vanuatu elnökeinek listája
Searchtool right.svg Bővebben: Vanuatu miniszterelnökeinek listája

Politikai pártok

Vanuatu parlamentje
  • Vanua'aku Pati
  • National United Party
  • Union of Moderate Parties
  • Vanuatu Republican Party
  • Green Confederation
  • People’s Progressive Party
  • Melanesian Progressive Party
  • National Community Association
  • People's Action Party
  • Namangi Aute

Közigazgatási felosztás

Vanuatu tartományai

Vanuatu 1994 óta 6 tartományból áll:

  • Malampa (Malakula, Ambrym, Paama)
  • Penama (Pünkösd (Pentecost), Ambae, Maewo)
  • Sanma (Santo, Malo)
  • Shefa (Shepherd-sziget, Éfaté)
  • Tafea (Tanna, Aniwa, Futuna, Erromango, Aneityum)
  • Torba (Torres-sziget, Banks-sziget)

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

A népesség 205 754 fő (2005-ös adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).

A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. A legmagasabb életkor férfiaknál 61 év, nőknél 64.

Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak.

Legnépesebb települések

Luganville 12 300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek az angol, francia és bislama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns).

31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.

Szociális rendszer

Gazdasága

Általános adatok

Önálló mezőgazdaság jellemzi. A lakosság 65%-a a mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportterméke a kopra, hal és a kakaó. Növekszik az idegenforgalom jelentősége is. Efate szigetén kisebb magánbánya működik. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik legboldogabb országa.

Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági ágak: koprakészítés, halászat, élelmiszeripar, erdőgazdaság.

Mezőgazdaság

Ipar

Kereskedelem

Közlekedés

Kultúra

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismeten a kulturális világörökség része Roi Mata főnök birtoka.

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Idegenforgalma évről évre növekszik, mintegy 50 000 turista keresi fel. Az utóbbi években lehetővé tették az off-shore pénzügyi szolgáltatásokat is.

Sport

Érdekességek

Itt forgatták a Survivor sorozatot. Ennél azonban érdekesebb, hogy a bungee-jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a yam-gyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.

Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.

A szigetek másik jellemzője a kava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is az EU-ba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.

Ünnepek

Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanuatu témájú médiaállományokat.
m • v • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
m • v • sz
A Csendes-óceáni Közösség tagországai
Flag of the Pacific Community.svg
m • v • sz
A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok Flag of La Francophonie.svg
Megfigyelők

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Vanuatu”

Questions for article: survivor vanuatu ilha, ประเทศวานูอาตู, bandera - pantai gading, bandera de banuatu, bendera ripablik dominika, distance from hawaii to banuatu, eromanga, ilhas oceano pacífico tanna vanuato, insula eromanga, jaunhebridu sala, jaunzēlande

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.