Article in other languages:
- Vènèzuèla
- Venezuela
- Venezuela
- Benezuela
- Feneswela
- فنزويلا
- فنيزويلا
- Venezuela
- Winïxwila
- Venesuela
- Benesuela
- Венесуэла
- Венецуела
- Venezuela
- ভেনেজুয়েলা
- ཝེ་ནེ་ཟུའེ་ལ།
- ভেনেজুয়েলা
- Venezuela
- Venecuela
- Veneçuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venesuela
- Venezuela
- Венесуэла
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- ވެނެޒުއޭލާ
- Venezuela
- Βενεζουέλα
- Venezuela
- Venezuelo
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Veneçuela
- ونزوئلا
- Venezuela
- Venesuela
- Venezuela
- Venezuèla
- Fenezuëla
- Veiniséala
- A'_Bheiniseala
- Venezuela
- Venesuéla
- Yn_Veneswaaley
- ונצואלה
- वेनेज़ुएला
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezwela
- Venezuela
- Վենեսուելա
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venesúela
- Venezuela
- ベネズエラ
- benesuel
- Venezuela
- ვენესუელა
- Венесуэла
- ವೆನೆಜುವೆಲಾ
- 베네수엘라
- Venezuêla
- Veneswela
- Venetiola
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezwela
- Venesuela
- Venecuēla
- Venezoela
- Венецуела
- Венесуэл
- व्हेनेझुएला
- Venezuela
- ونزوئلا
- Venezuela
- Venezuela
- भेनेस्वेला
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Benezoʼééla
- Veneçuèla
- Венесуэлæ
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Wenezuela
- Venessuela
- وینزویلا
- Venezuela
- Winisuyla
- Venezuela
- Venezuela
- Венесуэла
- वेनेज्वेला
- Венесуэла
- Venezzuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venesuela
- Venezuela
- Венецуела
- Venezuela
- Venezuela
- Wynezuela
- வெனிசுவேலா
- Venezuela
- Венесуэла
- ประเทศเวเนซุเอลา
- Beneswela
- Venezuela
- Венесуэла
- Wénésuéla
- Венесуела
- وینیزویلا
- Venezuela
- Venezuela
- Venezuela
- Venesolän
- Venezuela
- Benesuwela
- 委内瑞拉
- ווענעזועלע
- Venezuela
- 委內瑞拉
|
|||||
| Nemzeti mottó: Dios y federación („Isten és szövetség”) |
|||||
| Himnusz: Gloria al Bravo Pueblo („Dicsőség a bátor népnek”) |
|||||
 |
|||||
| Főváros | Caracas |
||||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||||
| - Elnök | Hugo Chávez | ||||
| - Alelnök | Ramón Carrizales Rengifo
|
||||
| Hivatalos nyelv | spanyol | ||||
| Beszélt nyelvek | spanyol, indián nyelvek | ||||
| Függetlenség | |||||
| - Spanyolországtól | 1811. július 5. | ||||
| - Nagy-Kolumbiától | 1830. január 13. | ||||
| - Elismerése | 1845. március 30. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 916 445 km² (33.) | ||||
| - Víz (%) | 0,32 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007-es évi becslés | 27 730 469 (42.) | ||||
| - 2001-es évi népszámlálás | 23 054 210 | ||||
| - Népsűrűség | 30 fő/km² | ||||
| GDP | 2006-os becslés | ||||
| - Összes | 181 608 millió dollár (37.) PPP: 174 604 millió dollár |
||||
| - Egy főre jutó | 6 736 dollár (60.) PPP: 7 166 dollár |
||||
| HDI (2004) | 0,784 (72.) – közepes | ||||
| Pénznem | Venezuelai bolívar (VEB) |
||||
| Időzóna | AST (UTC-4:30) | ||||
| Internet TLD | .ve |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | YV | ||||
| Hívószám | +58 |
||||
| A Dél-amerikai Unió, a MERCOSUR, a CARICOM, a FLAR, az OPEC, az ALADI, az ALBA, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||||
|
|
|||||
Venezuela ország Dél-Amerikában. Az ország nevének jelentése: kis Velence (a Venecia kicsinyítőképzős alakja spanyolul).
Tartalomjegyzék |
Fekvése
Dél-Amerika északi részén terül el. Természetes határa a tengerpartja a Karib-tenger illetve az Atlanti-óceán mentén, mintegy 2 800 km hosszan.
Délen Brazíliával 2200 km hosszú határszakasza van; kelet felé a Guyanai Köztársasággal 743 km hosszú a határa, nyugaton Kolumbia a szomszédja, mintegy 2050 km hosszú szakaszon.
Északon tengerpart (a Karib-tengeren), keleten Guyana, délen Brazília, nyugaton Kolumbia határolja.
Földrajz
Domborzat
Északi részén az Andok vonulatai emelkednek. Legmagasabb pontja az országban a Pico Bolívar (5002 m). Part menti láncát két részre osztja a Barcelonai-öböl: keleten a Cumanai-hegység, míg nyugaton a Karib-hegység foglal helyet. A Karib-hegységben számtalan medence helyezkedik el, melyek közül a legkiterjedtebb a Valenciai-medence. Az Andoktól északi irányban, a partvidéken a Maracaibói-medence lagúnavidéke húzódik, a Maracaibói-öbölben.
Déli részét a Guyanai-felföld 2000 méteres hegyei alkotják. A felföld az Orinoco-tól keletre fekvő tájegység, északi része dombvidék, középen hullámos hegyvidék, dél felé magashegység.
Az Andok és a Guyanai-felföld között ékelődik be az Orinoco-síkság vagy Orinoco-medence.
Vízrajz
A legnagyobb vízgyűjtő az Orinoco (2 900 km). Jelentősebb folyók még: a Río Negro (2 253 m), a Caroni, az Apure.
Legmagasabb vízesés a Földön: Angel-vízesés (Guyanai-hegyvidék) a Churun folyón, 979 m.
Legnagyobb tavai: Maracaibo-lagúna (12 950 km²), Valencia-tó (325 km²).
Éghajlat
Az országban előforduló éghajlati viszonyok:
- egyenlítői – a Guyanai-hegyvidéken
- trópusi szavanna – az Orinoco mellett
- szavanna – a hegyvidéki medencékben
- féltropikus
- szubtrópusi
Évi középhőmérséklet: 19-27 °C, de a magasság is befolyásolja.
Növény- és állatvilág
Környezetvédelem
Történelem
Legalább 15 000 éve lakja ember a mai Venezuela területét. Ennek bizonyítékai a késői pleisztocénből feltárt szerszámok, nyílhegyek.
A 16. században, amikor megkezdődött Venezuela spanyol gyarmatosítása, a bennszülött népeket tervszerűen legyilkolták. Indián törzsfőnökök (kacikák) megkíséreltek ellenállni a spanyol behatolásnak, de végül vereséget szenvedtek.
Venezuela betelepítése 1522-ben kezdődött. Ekkor alapították a Spanyol Birodalom első állandó dél-amerikai települését a mai Cumanában. Kelet-Venezuelának ezt a részét Új-Andalúziába tagolták. A mai Venezuela legnagyobb része Új-Granada alkirályság része lett a 18. század elején. 1776-ban állították fel az önálló főkapitányságot. Sikertelen felkelések sorozata után Venezuela 1811. július 5-én kiáltotta ki függetlenségét Francisco de Miranda vezetésével. Ő résztvevője volt a francia forradalomnak, azután lett Venezuela marsallja. Caracast 1812-ben földrengés rombolta le, és az új állam ellen felkeltek a venezuelai nagybirtokosok. Mindez hozzájárult az első venezuelai köztársaság bukásához. A második venezuelai köztársaságot 1813. augusztus 7-én kiáltották ki. Néhány hónap után ez is összeomlott.
Az önrendelkezést az ország végül az 1821. június 24-én megvívott Carabobo-i csata után nyerte el. Ezt a csatát Simón Bolívar nyerte José Antonio Páez és Antonio José de Sucre támogatásával. José Prudencio Padilla és Rafale Urdaneta a Maracaibo-tónál vívott csatában győzött 1823. július 24-én, segítve a független Venezuela megszületését. Új Granada kongresszusa Bolívárt bízta meg a granadai hadsereg vezetésével; parancsnoksága alatt az több országot szabadított fel és megalapították Nagy Kolumbiát. Sucre, aki sok csatában vett részt Bolívar oldalán, felszabadította Equadort, később pedig Venezuela második elnöke lett. Venezuela Nagy Kolumbia része volt 1830-ig, amikor a Páez vezette lázadásban kikiáltották az új Venezuelai Köztársaságot; első elnöke Páez lett.
Venezuelában a 19. században állandó volt politikai forrongás, diktátorok követték egymást. A 20. század első felében "caudillo"-k (puccsista katonatisztek) uralma folytatódott, miközben végrehajtották a legszükségesebb társadalmi reformokat és támogatták a gazdasági növekedést. Juan Vicente Gómez 1935-ös halála után vége lett a caudillismonak, demokratikus mozgalmak arra kényszerítették a katonákat, hogy visszavonuljanak a közvetlen politikai beavatkozástól 1958-ban. Azokban az években Venezuelában demokratikusan választott kormányok követték egymást. Az I. világháború idején jelentős kőolajkészletet fedeztek fel az országban. Ez gazdasági fellendülést hozott, amely az 1980-as évekig tartott; 1935-ben az egy főre jutó GDP Venezuelában volt a legmagasabb egész Dél-Amerikában. A II. világháború után a globalizáció hatásai és az erőteljes bevándorlás sokrétűvé tette a venezuelai társadalmat. A bevándorlók elsősorban Dél-Európából (Spanyolország, Olaszország, Portugália) és Latin-Amerika szegényebb országaiból érkeztek.
Az 1970-es években és az 1980-as évek elején, a "petrodollár éveiben" a nagyarányú közkiadások, a kormány és a magánszektor külső és belső eladósodása az olajárak 1980-as években bekövetkezett csökkenése idején válságba sodorta Venezuela gazdaságát. Hogy képes legyen teljesíteni fizetési kötelezettségeit, a kormány leértékelte valutáját. A következmény az életszínvonal drámai visszaesése lett. A hibás gazdaságpolitika, a kormány és társadalom egyre nagyobb korrupciója a szegénység kiterjedéséhez vezetett és olyan mértékű bűnözéshez, ami már a politikai stabilitást veszélyeztette. Végül 1992-ben két jelentős puccskísérlet is volt.
1992. februárjában egy korábbi ejtőernyős tiszt, Hugo Chávez megkísérelte megdönteni Carlos Andrés Pérez kormányát, mert dühítették az elnök szigorú gazdasági intézkedései. A puccskísérlet sikertelen volt, Chávezt bebörtönözték. Ugyanazon év novemberében volt egy másik sikertelen puccskísérlet is. A hadsereg forradalmi csoportjai szervezték, céljuk ugyanaz volt, mint Chávez megelőző kísérletének.
1998-ban Hugo Chávezt (ugyanazt az embert, aki az 1992-es sikertelen puccsot vezette) elnökké választották. Ez reakció volt a rendszer vezető politikai pártjainak korrupciójára és a politikájuk által kiváltott társadalmi egyenlőtlenségekre. Azóta van hatalmon Chávez. Vitatott reformokat hajtott végre az alkotmányon, bevezette a "bolivari forradalom" fogalmát. 2002 áprilisában Chávezt - aki egyébként mindmáig demokratikusan választott elnök - átmenetileg megfosztották hatalmától a hadsereg és az üzleti világ jobboldali elemei.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Venezuela elnöki szövetségi köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
Közigazgatási felosztás
Bővebben: Venezuela közigazgatása- 9 Adminisztratív Régió (Regiones político-administrativas)
- 23 szövetségi állam (estado)
- 1 szövetségi terület (territorio federal)
- 1 szövetségi kerület (distrito federal)
Politikai pártok
Negyven év át volt két fontos erős párt volt az országban, az AD (Acción Democrática) és a COPEI (Comité de Organización Política Electoral Independiente). Mind a kettő visszaszorult 1998-ban, mikor a Hugo Chávez pártja, a MVR (Movimiento Quinta Republica) megnyerte a választásokat.
2007-ben az elnök Chávez, kimondta, hogy egypártrendszert szeretne bevezetni, hasonlóan a régi Szovjetunióhoz. Bár megjegyzendő, hogy az országban demokrácia van, azaz Chávezt mindig tisztán és demokratikusan választják meg, sőt az egyik választás főfelügyelője Jimmy Carter volt amerikai elnök volt, aki az eredményt szintén elismerte. Az elnök ellen több puccsot kísérelt meg a CIA, eddig sikertelenül.
Védelmi rendszer
Bővebben: Venezuela haderejeNépesség
Általános adatok
- Lakosság: 23 865 800 fő (2003)
- Népsűrűség: 26 fő/km²
- Népességnövekedés: 1,52%
- Születéskor várható élettartam: nők – 77 év, férfiak – 71 év
Legnépesebb települések
Bővebben: Venezuela városaiEtnikai összetétel – nyelvi megoszlás – vallási megoszlás
Mesztic69%, fehér 20%, fekete 9%, indián2%.
Az állam hivatalos nyelve a spanyol, ezen kívül 31 őshonos indián nyelvet beszélnek. Ezek között van a guajibo (vagy guahibo), a pemon, a warao, a wayuu, továbbá különbőző yanomaman nyelvek.
Vallási megoszlás: római katolikus 85%, egyéb 15%.
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
- A hazai össztermék (GDP)/fő: 5400 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 5%, ipar 50%, szolgáltatások 45%.
- Munkanélküliség: 17%.
- Munkaerő: 9 900 000 fő.
- Infláció: 31,2% (2002-ben).
Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság
A növénytermesztést a kakaó, dohány, kávé, banán és cukornád termesztése képviseli. Az ország jelentős részén szarvasmarha és kecske tenyésztése folyik.
- Ipar, bányászat
Az ország földje kőolajban, vasércben, gyémántban és bauxitban igen gazdag. Iparának gerincét a nehézipar (vaskohászat, alumíniumkohászat), a kőolaj-feldolgozás és a gépgyártás adja.
- Kereskedelem
Közlekedés
Szárazföldi közlekedés
- Vasúthálózat hossza: 682 km.
- Közúthálózat hossza: 96 155 km.
Vízi közlekedés
Kikötők száma: 13.
Légi közlekedés
- Repülőterek száma: 127 (a legjelentősebb Caracas nemzetközi repülőtere).
Kultúra
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
Kulturális világörökség
A kulturális világörökség része:
- Coro városa és kikötője;
- Canaima Nemzeti Park;
- Ciudad Universitaria de Caracas (Caracas város egyeteme).
Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Hagyományok
Gasztronómia
Sport
Ünnepek
| Ünnep | Dátum |
|---|---|
| Újév Napja: | január 1. |
| Karnevál: | február 19-20. |
| Nagycsütörtök: | április 5. |
| Nagypéntek: | április 6. |
| Emancipation Nap: | április 29. |
| Munka ünnepe: | május 1. |
| Carabobo-i csata Napja: | június 24. |
| Függetlenség Napja: | július 5. |
| Bolivár Napja: | július 24. |
| Colombus Napja: | október 12. |
| Karácsony: | december 25. |
Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., 2003)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., 2001-2002)
- D. Gergely Anikó (szerk.): Földünk országai (Kossuth Könyvkiadó, 1981) ISBN 963-09-1666-5
- A Föld. Világatlasz (TOP-O-GRÁF, Szarvas, Kárpátia, Nyír-Karta)
Lásd még
Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||
Questions for article: bandera de la guardia nacional, estados petroleros de venezuela, map of venesuela, a venesuela no mercosul, adoption in venesuela, ประเทศเวเนซุเอลา, ประเทศvenezuela, bandera de la guardia nacional de venezuela, bandera de venesuela, bandera venesuela, benezuela