Vetési kender:

A kender (Cannabis sativa, azaz a „hasznos kender” – cannabis: kender, sativa: hasznos) lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, amely meleg éghajlat alatt bárhol megterem. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek. Könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú fogazott leveleiről. A Cannabis sativa mellett ismerünk más kenderfajokat is, például a (gyakran indiai kendernek nevezett) Cannabis indica-t vagy a Cannabis africana-t, és meg lehet említeni a Cannabis ruderalis-t is, ami egy Kelet-Európában is elterjedt fajta, apró termete, és nappali ciklusok hosszától független kivirágzása miatt tűnik ki a többi fajta közül.

Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa egy fajt képez, a többi változat maximum alfajként sorolható ez alá (például Cannabis sativa var indica, vagy Cannabis sativa spp. indica)

Fő fajták

Cannabis indica

Rövid beérési ideje és alacsony mérete miatt kedvelt fajta a beltéren termesztők körében.

Érdemes megjegyezni hogy általában később éri el az „ivarérett” kort (amikor már ki lehet virágoztatni) mint egy sativa, ami azt is jelenti hogy hosszabb vegetatív szakaszra van szüksége mint egy sativának.

A virágoztatás beindításakor nem ugrik úgy meg, azaz nem nyúlik meg annyira mint egy sativa.

A kivirágoztatás (nappali órák számának csökkentése) miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti mérethez képest kb. 50-100%-os lehet.

Cannabis sativa

Ázsiából, Amerikából, és Afrikából származtatható, földrajzi helytől függően megjelenésük eltérő lehet, de fő tulajdonságaikban megegyeznek:

Magas, nyúlánk termete, hosszú beérési ideje miatt a 100%-ban sativa fajták nem kedveltek benti, de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők körében.

Nyúlánk, szellős alkata miatt csak kis felületen tudja befogni egy beltéri lámpa egy pontból érkező sugarait, ezért nem képes hatékonyan felhasználni azt.

Mivel hamarabb eléri az „ivarérett” kort, hamarabb ki lehet virágoztatni mint egy indicát, és beérési ideje hiába hosszabb (9-13 hét) mint egy indicáé, a szüretelésük időpontja megegyezhet, hiszen annak több időt kellett vegetatív szakaszban töltenie, mire elérte azt az „ivarérett” kort, amikor már virágba borítható.

A virágzás beindításától kezdve 2-3-szor akkorára nőhet mint eredeti, vegetatív szakaszbeli mérete.

Sokan jobban kedvelik a sativát agyi, nevettetős, kreatív gondolkodásra serkentő hatását, az indicák fotelba szegező, testi, elnehezítő, vagy altató hatásával szemben.

Ruderalis

Spontanea

Vadon növő, akár nemesített (például rostkendernek) akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata. Ha nem ember termeszti, hanem magától – tehát vadon – nő, azt már lehet nevezni spontán, vagy Spontanea-nak vadkendernek A magyarországi vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderalis, hanem az előző század elején nagy területeken termesztett sativák elfajult, elvadult változatai, amik viszont keveredhettek ruderalis-szal.

A kender mint haszonnövény

A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A kőkori hálós halászat maradványai alapján megállapítható, hogy a fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak már i. e. 2800 évvel is jól ismerték, szöveteket és köteleket készítettek belőle, a japánok és mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták. Dél-Európában Hérodotosz idejében (az i. e. 5. században) ismert volt, Észak-Európába pedig a szkíták hozták már i. e. 700 körül.

Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepű, szösz szavaink török eredete.

A kender elsődleges megmunkálása

A kender elsődleges megmunkálása a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), törés és tilolás.

Textilipari felhasználás

A kender fontos textilipari nyersanyag is^[1]. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.

A gyártási melléktermékek hasznosítása

A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.

A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésre is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra is alkalmas.

A kender mint gyógyszer

A növény több mint 60 kannabinoidot anyagot tartalmaz ^[2], füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA több államában kísérleti jelleggel írhatnak fel cannabist a betegeiknek.

A kender mint kábítószer

A szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzatot hívják marihuánának. A leginkább elterjedt fogyasztási módja a cigarettába sodrás, a jobban éghetőség kedvéért gyakran dohánnyal keverve. Ez az úgynevezett "joint".

Gyakorinak mondható még a "bong" is. Ennek előnye hogy a benne lévő víz megszűri a füstben lévő káros anyagokat és le is hűti füstöt így csökkentve a használó tüdejére nehezedő terhet.

Lényege, hogy a kendert csak 185-210°C fokra hevíti, így az aktív hatóanyagok már elpárolognak, a káros anyagokat tartalmazó növényi részek viszont nem égnek meg, így nem kerül a kelleténél több káros anyag a használó tüdejébe, és természetesen dohányt sem kell használni a jobb éghetőség kedvéért, mint az előbbi módszereknél, bár ha a marihuána jó minőségű akkor rendesen ég dohány hozzáadása nélkül is.

A virágzaton és a kísérőleveleken nagy számban található mirigyek által termelt gyantát, - (például szitálással) elválasztva a többi növényi résztől - "kief"-nek vagy néha "pollem"nek nevezik, ez nem összetévesztendő a porzós virágok virágporával (angolul: pollen). A virágpor egyáltalán nem tartalmaz aktív hatóanyagokat(THC-t), a kief viszont az egyik legpotensebb kivonás nélkül készíthető kenderkészítmény a hasis után, tekintve hogy a kannabinoidok főleg a kender gyantájában vannak jelen.

A kender gyantája összegyűjtve, préselve nevezhető hasisnak, színe az egészen zöldtől az aranybarnán keresztül a majdnem feketéig változhat, tisztaságától és az előállítás módszerétől függően.

Előállításának egyik tradicionális módja a szitálás és préselés. A szárított növényi törmeléket egy sűrű szövésű szöveten átszitálva, a szövet sűrűségétől függően különböző minőségű hasis állítható elő. Minél sűrűbb a szita, annál jobb minőségű lesz a hasis, mivel annál kevesebb növényi törmelék jut a gyantamirigyek közé. Ez a hasis színén is kitűnik, minél sárgább annál tisztább.

Egy másik tradicionális készítési mód, amit érdekességként lehetne megemlíteni úgy történt, hogy meztelen nők, esetleg lovak, testéről gyűjtötték össze a rájuk ragadt gyantát, miután végigmentek egy kenderültetvényen.

A hasis olaj a gyantamirigyek további kivonásával állítható elő, ez többnyire etil alkohollal vagy PB gázzal történhet.

A kender sokféle fogyasztási formái közé sorolható még a "space cake", vagyis a kenderes sütemény, ami többnyire olyan vajjal készült amin kender virágokat/leveleket futtattak meg, és a "zöld sárkány", ami olyan alkoholos ital, amiben kendert áztattak huzamosabb időn keresztül.

Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte kb. 141 millióra tehető a rendszeres cannabis-fogyasztók száma (ez a világ népességének 2,45%-a). Indiában ma is élő szokás a bhang, a ganja és a charas fogyasztása (ezek különböző cannabis-preparátumok). A világszerte használt pszichoaktív szerek között a cannabis népszerűségét tekintve a negyedik helyen áll (az első három helyet a dohány, a koffein és az alkohol foglalják el – ilyen sorrendben). Az illegális drogok között Európában^[3] és Magyarországon^[4] is a legtöbbet használt.

Hazai jogi helyzet

A hatályos magyar törvények tiltják a marihuána terjesztését, valamint bármiféle használatát (beleértve az orvosi használatot is). A Büntetőtörvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, a 283. § (1) bek. (a) pont kimondja, hogy ,,Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart...„^[5]. Az idézet így folytatódik "... feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelőmás ellátásban részesült,vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.”"^[6].

A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, ami 12-100 g marihuánának felel meg 1-8% hatóanyag-tartalommal számolva^[7].

A marihuána és származékainak dekriminalizálásáért Magyarországon 2002 óta küzd a Kendermag Egyesület.

A marihuána egészségügyi hatásai

Bár nagyon sok ellentmondó tanulmány látott napvilágot a marihuána egészségügyi hatásairól, néhány következtetés már levonható a szer fizikai és mentális hatásairól. Általánosságban annyi mondható, hogy az orvosi vizsgálatok a marihuánának káros és jótékony hatásait is feltárták, továbbá rámutattak arra, hogy a szer hatása nagyon is sokféle lehet az alkalmazott dózistól és a használat egyéb jellemzőitől (például időtartamától) függően, továbbá egyénenként is változhat. A marihuánával kapcsolatos jogi kérdések miatt sok propagandaanyag és téves információ kering erről a kérdésről a legalizálás támogatói és ellenzői jóvoltából egyaránt.

A pszichológia hatás, idegen szóval high, magyarul többnyire beszívottság szubjektív jelenség és egyénenként változó. Jellemző hatás például a tudatállapot és az érzékelés megváltozása; enyhe eufória; elégedettség- és ellazultságérzés; letargia; emelkedett művészi, zenei és humorérzék; metakogníció; önértékelés; a lineáris emlékezet zavarai; javuló epizódikus emlékezet; fokozott érzékiség; intenzív érzékelés; megnövekedő libidó; kreatív és filozofikus gondolkodás; paranoia; szorongás; minták és színek fokozott érzékelése.

Éhség

A marihuána-használat egyik jellemző következménye a megnövekedett éhség, melynek hatására a használó gyakrabban és többet étkezik a számára szokásosnál. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány^[8], mely indokolni véli ezt a hatást, nevezetesen úgy, hogy a kannabinoidok a hipotalamuszban aktiválnak olyan receptorokat, amelyek az élelmiszerbevitelért felelősek.

Mérgezés

A Merck Index szerint a THC LD₅₀ értéke (szezámolajban oldva) szájon át 1270 mg/kg hím patkányoknál és 730 mg/kg nőstény patkányok esetében.^[9] Ezen adatok egy 68 kg tömegű emberre skálázva 50, illetve 86 grammnak felelnek férfi illetve nő esetében. Ez 1-1,8 kilogramm kendervirágzat megevésével egyenértékű 5%-os, átlagosnak mondható, THC-tartalommal számolva.

A THC a légzőszerveken keresztül is bejuttatható a szervezetbe. Patkányokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ílymódon bevitt THC LD₅₀ értéke 42 mg per testtömegkilogramm.

Fontos megjegyezni, hogy az állatokon végzett kísérletek eredményei nem alkalmazhatóak minden további nélkül az emberre, hiszen az ember idegrendszere különbözik a patkányétól. Nincsenek források THC mérgezéses emberi halálesetről.

Kombinációk

A marihuánakutatás egyik zavaró tényezője az, hogy a marihuánát gyakran más anyagokkal, például dohánnyal és alkohollal egyidejűleg viszik be a szervezetbe^[10].

Lélektani hatások

A marihuána hatása vélhetően kiterjed a hippokampuszra is, amely feltehetően az emlékezetért és a tanulásért felelős, így romlik a rövidtávú memória ^[11]. Más források azonban hosszú távon bizonyos típusú emlékezetek javulásáról számolnak be ^[12]. Megint más források a marihuána neuroprotektív hatását mutatták meg ^[13], melynek következményeként a marihuána alkalmas olyan degeneratív betegségek megelőzésére, mint például az Alzheimer-kór.

A krónikus marihuánahasználók maradandó memóriazavarait illetően 1998-ban Bernard Condevaux francia egészségügyi államtitkár adott megbízást egy jelentés elkészítésére. A kutatást Dr. Pierre-Bernard Roques vezette, s azzal az eredménnyel zárta, hogy ,,a modern orvosi képalkotó eszközök (például mágneses rezonancia tomográf) nem erősítik meg azokat a korábbi eredmények, melyek szerint anatómiai változás következik be a krónikus marihuánahasználók agyában”. Arra a következtetésre jutott, hogy szemben az alkohollal és a kokainnal, a marihuána hatóanyaga, a THC nem idegméreg.

Szintén 1998-ban jelent meg egy cikk a Journal of Neuroscience című folyóiratban, amely viszont azt állítja, hogy a THC ideghalált okoz a hippokampuszban, megjegyzi azonban, hogy többek között az aspirin és az E vitamin meggátolhatja ezt a hatást^[14]

Egy 2006-os cikk szerint, amely egy tinédzserek körében készült, 1977 óta folytatott vizsgálat eredményeit foglalta össze, a marihuána megnövelheti egyes pszichózisok, mint például a skizofrénia előfordulásának kockázatát. A cikk megállapításait - a vizsgálat módszerei miatt - számos szakember ugyan kifogásolta, más szakemberek viszont független módszerekkel hasonló eredményekre jutottak ^[15].

Szennyező anyagok

A marihuána, másszóval a megtermékenyítetlen kendervirágzat, tartalmazhat nehézfémeket és más szennyező anyagok, melyeket az élő növény vesz fel a környezetéből^[16].

A természetes szennyeződés mellett a forgalmazók esetenként szándékosan is szennyezik a marihuánát homokkal, üvegporral vagy cukorral, hogy növeljék a tömegét. Ezek az anyagok hasonlóan csillognak, mint a gyanta kristályok, viszont sokkal nehezebbek, így számottevően növelik az anyag utcai értékét és rontják a minőségét. Az ilyen jellegű kereskedői magatartást normál körülmények között a fogyasztóvédelmi törvények hivatottak kezelni, de amíg a marihuána kereskedést törvény tiltja, lehetetlen a fogyasztók védelme.

Terhesség

Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a terhesség alatt marihuánát fogyasztó anyák gyermekei gyakrabban szenvednek kognitív hiányosságokban, koncentrációzavarban, hiperaktivitásban és szocializációs interakciós problémákkal, mint hasonló korú, hasonló társadalmi háttérrel rendelkező társaik ^[17]^[18]^[19]^[20]^[21]. Európai és amerikai tudósok jutottak arra ez eredményre, hogy a szervezet által termelt természetes kannabinoidok meglepően jelentős szerepet játszanak bizonyos idegsejtek kapcsolódási módjainak kialakulásában. Az idegsejtek kapcsolódásai viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki a magzat agyában. A tanulmány megpróbálja jobban megérteni ezt a folyamatot és meghatározni, hogy mikor és hogyan károsíthatja a marihuánafogyasztás a magzatot.

Jamaicai tanulmányok viszont arra a következtetésre vezettek, hogy a várandós anyák marihuánafogyasztása nem okoz sem születési rendellenességeket sem alulfejlettséget ^[22]^[23]. Egy 1994-es tanulmányban 24 olyan gyermeket vizsgáltak, ahol a kismama használt marihuánát a terhesség alatt és 20 olyan gyermeket, ahol nem. A babákat három napos és egy hónapos korukban vizsgálták meg a Brazelton Neonatal Assessment Scale szerint. Nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport fejlettségi szintje között 3 napos korban. Egy hónapos korban a terhesség alatt THC-nak kitett gyermekek jobb fiziológiai stabilitást mutattak társaiknál. Ezt a tanulmányt a March of Dimes alapítvány támogatta ^[24].

Rák

Több cikk azt állítja, hogy a marihuánahasználat növeli egyes nyaki és fejrákok kialakulásának valószínűségét, továbbá, hogy a marihuánás cigaretta füstjében legalább másfélszer annyi karcinogén anyag található, mint a „normál” dohányfüstben ^[25] ^[26]

2007. május 23-án Donald Tashkin orvostudományi professzor azt nyilatkozta, hogy a marihuánahasználat, úgy tűnik, nem növeli a tüdőrák illetve a nyaki és feji tumorok kockázatát ^[27]^[28]^[29]. Állítását egy 2252 résztvevős tanulmánnyal ^[30] támasztotta alá.

Lásd még

Jegyzetek

^ Zilahi Márton: A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953
^ http://tasz.hu/files/tasz/imce/2-kender.pdf Kender-könyv, TASZ kiadvány, 8. oldal
^ Az Európai országokban 2005-ben, mintegy 30 millió ember használt cannabist. [1]
^ Minisztériumi jelentés a magyarországi droghelyzetről [2]
^ http://drogriporter.hu/index.php?op=contentlist2&catalog_id=1277
^ [http://drogriporter.hu/hu/drogjog/hatalyos/ab
^ http://www.daath.hu/showText.php?id=62#chapter3
^ http://health.howstuffworks.com/marijuana4.htm How marihuana works
^ Carl R Lupica et al.: Marijuana and cannabinoid regulation of brain reward circuits. (Hozzáférés: 2007. július 1.)
^ Zhang, Z.-F., Morgenstern, H., Spitz, M. R., Tashkin, D. P., Yu, G.-P., Marshall, J. R., Hsu, T. C., and Schantz, S. P. 1999. [3]
^ HV, Brignell C, Fletcher S, Middleton P, Henry J. Cognitive and subjective dose-response effects…
^ Iversen, L. 2003. Cannabis and the brain. Brain 126(6): 1252-1270. Retrieved on 5 Mar 2007
^ [4] Neuroprotection by 9-Tetrahydrocannabinol, the Main Active Compound in Marijuana, against Ouabain-Induced In Vivo Excitotoxicity, M. van der Stelt, W. B. Veldhuis, P. R. Bär, G. A. Veldink1, J. F. G. Vliegenthart, and K. Nicolay, The Journal of Neuroscience, September 1, 2001
^ Hippocampal Neurotoxicity of Delta 9-Tetrahydrocannabinol - Chan et al. 18 (14): 5322 - Journal of Neuroscience
^ Az eddigi legalaposabb vizsgálat a kannabiszfogyasztás egészségügyi hatásairól
^ Flin Flon Mine Area Marijuana Contamination
^ Huizink, A.C. and Mulder, E.J. (2006) Maternal smoking, drinking or cannabis use during pregnancy and neurobehavioral and cognitive functioning in human offspring. Neurosci. Biobehav. Rev. 30, 24–41
^ Fried, P.A. et al. (2003) Differential effects on cognitive functioning in 13- to 16-year-olds prenatally exposed to cigarettes and marihuana.Neurotoxicol. Teratol. 25, 427–436
^ Hardwiring the Brain: Endocannabinoids Shape Neuronal Connectivity Science, May 25, 2007
^ Paul Berghuis,…:Endocannabinoids regulate interneuron migration and morphogenesis… 2007
^ Harkany et al: The emerging functions of endocannabinoid signaling during CNS development
^ J.S. Hayes, R. Lampart, M.C. Dreher, L. Morgan (1991.). „Five-year follow-up of rural Jamaican children whose mothers used marijuana during pregnancy”. West Indian Medical Journal 40 (3): 120-3.
^ Dreher, M. C., Nugent, K., Hudgins, R. 1994. Prenatal marijuana exposure and neonatal outcomes in Jamaica: an ethnographic study. Pediatrics 93(2): 254-260. Retrieved on 5 Mar 2007
^ [http://www.druglibrary.org/Schaffer/hemp/medical/can-babies.htm Prenatal Marijuana Exposure and Neonatal Outcomes in Jamaica: An Ethnographic Study, February, 1994]
^ Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention 8(12):1071-1078. Retrieved 4 Mar 2007
^ Burnig Tree - Long Term Alcohol and Drug Dependent Treatment szervezet honlapján idézett 9,11,12 lábjegyzetbeli cikkek.
^ Fred Gardner. „Marijuana Smoking Does Not Cause Lung Cancer”, 2006. július 6.
^ Tashkin, D. P., Simmons, M. S., Sherrill, D. L., and Coulson, A. H. 1997. Heavy habitual marijuana smoking does not cause an accelerated decline in FEV1 with age. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 155(1): 141-148. Retrieved on 5 Mar 2007
^ „Study finds no marijuana-lung cancer link”, Washington Post, 2006. május 26. (Hozzáférés ideje: 2006. július 13.)
^ „Study Finds No Link Between Marijuana Use And Lung Cancer”, Hiba: érvénytelen idő

Vetési kender

Tartalomjegyzék