Article on other languages:
- Zala_County
- Зала_(област)
- Zala
- Zala
- Komitat_Zala
- Zala
- Zala
- Zala
- Zala
- Zala
- Zalska_županija
- Zala
- Zala
- ザラ県
- Zalas_meģe
- Zala_(comitaat)
- Komitat_Zala
- Zala
- Comitatul_Zala
- Зала_(медье)
- Зала_(жупанија)
- Zalianska_župa
- Zala_(županija)
- Zala
- Zala
- 佐洛州
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Zala megye | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megyeszékhely | Zalaegerszeg |
| Weboldal | www.zala.hu |
| Térkép | |
 |
|
| Népesség | |
| Népesség | 291 678 fő (2008) |
| Népsűrűség | 77 fő/km2 |
| Földrajz | |
| Terület | 3784,11 km2 |
| Legmagasabb pont | 445 m Köves-tető |
| Közigazgatási felosztás | |
| Kistérségek száma | 9 |
| Települések száma | 257 |
| megyei jogú város | 2 |
| egyéb város | 7 |
| nagyközség | 3 |
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.
Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos.
Tartalomjegyzék |
Földrajz
Tájak
Zala megye felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Dunántúli-dombság része.
A Zalai-dombságot 5 dombhátságra lehet felosztani: Göcsej, Hetés, Egerszeg-Letenyei-dombhát, Zalakaros-Zalaapáti-Zalaszentgróti-dombhát és Nemesbük-Türjei-dombhát.
A megye legsíkabb területe a Kis-Balaton környéke. Ezen kívül csak a Zala folyó, a Mura folyó és a Principális-csatorna völgye sík.
Vízrajz
Fontosabb patakok: Kerka, Lendva, Szévíz, Gyöngyös-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak, Sárvíz, Alsó-Válicka, Felső-Válicka
Fontosabb állóvizek: Balaton, Kis-Balaton, Miklósfai-halastavak, Csónakázó-tó(Nagykanizsa), Gébárti-tó(Zalaegerszeg), Horgásztavak(Zalaszentgrót), Pölöskei horgásztavak, Zalacsányi-tó, Zalaszentgyörgyi-tó, Csömödéri-horgásztavak
Élővilág, természet
A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen származik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa.
Történelem
1 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 2 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 1978-ban vissza, 3 1950-ben Somogy megyétől Zalához, 4 1950-ben Vas megyétől Zalához, 5 Zala megye 1950-1978, 6 mai megyehatár, 7 1950 előtti megyehatár
A bronzkortól lakott terület. Különösen sok a Pannónia római provincia korabeli emlék, például a területén átvezető út maradványai, Valcum (Fenékpuszta) romjai. Zalavár (Mosaburg) székhellyel a 9.század közepén Pribina fejedelemségének része volt, a Nagymorva Fejedelemséghez tartozott. A magyarok honfoglalása után Bulcsu törzse szállta meg. Az államalapítás idején I.István és utódai nagy birtokeseteket adományoztak a területén felállított egyházi intézményeknek (zalavári, tihanyi apátságoknak). Királyi vár volt Tátika, Csobánc, Sümeg, de központtá egyik sem vált. Az itt birtokot nyert külföldi lovagokból lett nagyurak (Bánffyak, Csákok) hatalmával szemben a 13. században itt bontakozott ki legerősebben a nemesi vármegye szervezkedés. A bárói uralom az Árpád-házi királyokat követő interregnum (1301-08) alatt megszilárdult, s Zala megye a 15. században is a bárók (Cillei, Ujlaki) uralmának egyik központja volt. A török támadások már 1480-ban elérték területét. 1526, de különösen 1566 után a török háborúk jelentős végvonala volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út a Habsburgok osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral. 1600-ban a törökök Nagykanizsa elfoglalásával uralmukat majdnem egész területére kiterjesztették, 1664-ben elfoglalták a Zrínyi Miklós építette Új-Zerinvárat is. A török hódítókat csak 1690-ben űzték ki. Az 1937-ben megindult kőolaj kitermelés ellenére a felszabadulásig Magyarország egyik fejlődésben leginkább elmaradt területe volt.
1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a Murától délre eső része (az ún. Muraköz) és Alsólendva környéke Jugoszlávia része lett, majd 1941-1945 között ismét Magyarországhoz, Zala megyéhez tartozott.
A Balatonfüredi járás nagy részét 1946-ban, többi részét a Keszthelyi, a Tapolcai és a Sümegi járásokkal együtt az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták.
1978. december 31-én visszakerült a megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás.
Önkormányzat és közigazgatás
Zala megye 9 kistérségből áll. A Pacsai kistérség jött létre legutóbb. Pacsa jelenleg az egyetlen olyan kistérségi székhely, amely még nem kapott városi rangot.
Kistérségek
Zala megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[1]:
| Kistérség | Székhely | Terület (km²) | Lélekszám | Település |
|---|---|---|---|---|
| Hévízi kistérség | Hévíz | 123,60 | 12 473 | 8 |
| Keszthelyi kistérség | Keszthely | 349,33 | 34 806 | 16 |
| Lenti kistérség | Lenti | 663,09 | 22 313 | 51 |
| Letenyei kistérség | Letenye | 388,69 | 17 391 | 27 |
| Nagykanizsai kistérség | Nagykanizsa | 552,93 | 66 968 | 27 |
| Pacsai kistérség | Pacsa | 278,82 | 10 792 | 20 |
| Zalaegerszegi kistérség | Zalaegerszeg | 788,61 | 97 266 | 65 |
| Zalakarosi kistérség | Zalakaros | 311,85 | 13 196 | 19 |
| Zalaszentgróti kistérség | Zalaszentgrót | 327,06 | 18 238 | 24 |
Gazdaság
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Zalakerámia Zrt. (116), 2. Pannontej Zrt. (281), 3. Rotary Fúrási Zrt. (297).
Gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán több száz meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére. Ezek helyén többhelyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.
Népesség
Zala megye népessége nem éri el a 300.000 főt, 2007-es mérések szerint a megye népessége 293.443 fő. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége szerint Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa. Lakossága alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16.
Kultúra
Múzeumok
Zalaegerszeg: Göcseji Múzeum, Göcseji Falumúzeum, Magyar Olajipari Múzeum, Finnugor Néprajzi Park
Nagykanizsa: Thúry György Múzeum
Keszthely: Balatoni Múzeum, Georgikon Majormúzeum, Helikon Kastélymúzeum
Színházak
Lásd még:
Turizmus
A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.
Települései
A megyét aprófalvas településszerkezet jellemzi.
(A városok népessége nagyság szerinti sorrendben, a KSH 2007-es adatai alapján)
Megyei jogú városok
- Zalaegerszeg (61 898) (megyeszékhely)
- Nagykanizsa (50 823)
Városok
- Keszthely (21 289)
- Lenti (8421)
- Zalaszentgrót (7547)
- Hévíz (4457)
- Letenye (4312)
- Zalalövő (3126)
- Zalakaros (1748)
Nagyközségek
- Gyenesdiás (2934)
- Vonyarcvashegy (1960)
- Pacsa (1904)
Községek
Külső hivatkozások
- Régiós szálláskereső
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- Andróczi Mária: Kistérségi társulások Zala megyében
Lábjegyzet
|
||||||||||||||
|
|||||||